Új ház

• Fenntartható, környezettudatos a házad, ha takarékos az anyag-, víz- és energiafelhasználás terén, ha jó hatásfokkal hasznosítja ezeket, ha a házad által kibocsátott vagy termelt anyagok egyike sem mérgező, sőt, újrahasznosítható, valamint ha megépítésekor és használatában közeli erőforrásokra támaszkodsz. Csak olyan épület alkalmas minderre, amely alkalmazkodik közvetlen környezetéhez. Lássuk, mi kell ehhez!
  • A terepadottságok, a vízfelületek, a napjárás, a természetes fény, a szél és a helyi légáramlatok, valamint a növényzet adta lehetőségek ismerete és elfogadása,
  • helyben hozzáférhető, régóta ismert és többnyire természetes anyagok felhasználása,
  • minél régebbi, azaz (helyben) minél jobban bevált tapasztalatokra támaszkodva épített épületszerkezet,
  • olyan külső és belső elrendezés, amely lehetővé teszi, hogy az épületet az év- és napszakoknak, valamint a természet körfolyamatainak megfelelően használd.

  Jó tudni!
  

  • Közép Európa éghajlata nyáron száraz és meleg, télen nedves és hideg.
  • 1986 óta a WHO által elismert betegség az SBS, a beteg épület tünetegyüttes.
• Az energiafelhasználás csökkentése a legfontosabb! Helyes, ha jól hőszigetelt, tömbös (nem széttagolt), hatékony gépészettel bír a ház. Az energiatudatos építészeti irányzatok elsődlegesnek tartják a fosszilis energiahordozókkal való takarékosságot, azonban ennél is fontosabb az általános energiatakarékosság. Csak akkor fordulj a megújuló energiák hasznosítása felé, ha már mindent végiggondoltál és tettél a fogyasztásod csökkentése terén!
  • Látogasd meg a fűtés-hűtés fejezetet!
  • Látogasd meg a Világítás fejezetet!
  • Ismerkedj meg a passzív, az aktív és a hibrid rendszerekkel is, mielőtt megtervezteted a ház energiaellátását!

  Jó tudni!
  A fenntartható építés: "Egészséges épített környezet létrehozása és felelős fenntartása az erőforrások hatékony kihasználásával ökológiai elvek alapján". (Nemzetközi Építéskutatási Tanács, 1994)
• A "passzív" rendszerben a környezeti energiák hasznosítása építészeti-épületszerkezeti eszközökkel történik. Energiaforrásként a nap energiája jöhet szóba elsősorban, ezért működésük alapja az üvegházhatás. A napsugárzás csapdába ejtett energiája az épület transzparens (üvegezett) felületei mögötti tárgyakat felmelegíti, a hő egy része időlegesen az anyagban eltárolódik, másik része pedig a helység levegőjét melegíti . A meleg berendezési tárgyakról induló hősugárzást az üvegezés csapdába ejti.. A hosszú hullámú visszavert sugárzás melegíti fel a szerkezetekkel érintkező levegőt.
  • Helyezd a déli és a nyugati oldalakra nagy nyílászárókat (keletire a közepeseket), és atélikertet! A nappali, a gyerekszoba és az étkező délre nyíljon!
  • A dolgozószoba elhelyezése attól függ, milyen munkát végzel benne: ha napközbenit, fényigényeset, akkor ez is a déli oldalra kerüljön. De ha csak esténként vagy ritkán használod, akkor a keleti oldal is megfelelő.
  • A hálószobákat a keleti oldalra tervezd, ha lehet!
  • A ház északi oldalán legyenek a kevesebb fényt igénylő, vagy a kifejezetten hűvösebbet igénylő helyiségek: a közlekedők, a kamra.
  • A fürdőt azért szokták az északi vagy a keleti oldalra tervezni, mert kicsi a fényigénye.
  • A transzparens hőszigetelések (üveg, üvegtégla, plexi stb) közül válaszd azokat, amelyek élettartama hosszú, és amelyek gyártása és hulladéka sem környezetszennyező!
  • Passzív elven melegítenek a homlokzati és tetőkollektorok, az ablakkollektorok, a klíma homlokzatok. Az, hogy szükséges-e mesterséges levegő-keringetés, az épület fekvésén és a tervező tudásán múlik.
  • A passzívan nyert hőt is vissza kell tartani, úgyhogy olvasd el a Fűtés-hűtés fejezetben a szigetelésről szóló szakaszokat!
  • A passzív hő melegben felesleges, ezért szükséges a nyílászárók árnyékolása: lombhullató növényzettel, vagy tartós anyagú rolókkal, árnyékolókkal.
  • Hűteni, illetve hűtési igényt megelőzni az árnyékolás mellett célzott szellőztetéssel, párologtatással is lehet. Gyakorold!
  • Példamutató a hagyományos parasztház tornácának, ereszének méretezése. Télen fűt: beengedi az alacsonyan járó Nap melegét a szobába, nyáron hűt: kívül tartja a magasan járó Nap sugarát.
  • A szigetelés mindig hatékonyabb, ha a ház külső falára (felületére) kerül. Könnyebb a házat falaival együtt hidegen vagy melegen tartani, mint csak a beltéri levegőt. Az ablakokat jobb kívülről árnyékolni, a falakat kívülről kell szigetelni.
  • Energiafaló klímaberendezést (melyek a ház környezetének további melegedését okozzák, és erőművi villamos energiával üzemelnek), családi házba ne tervezz!

  Jó tudni!
  Fenntartható a ház, ha csak az ország természeti tőkéjének hozamát (megújuló energiaforrások fenntartható mértékű fogyasztása) használja, a következő forrásokból:

  • fűtés: biomassza hasznosítás, hévíz hasznosítás, napenergia;
  • használati melegvíz termelés: napenergia, biomassza hasznosítás;
  • hűtés: családi házaknál építészeti eszközökkel a hűtési igény kiküszöbölhető, más épületeknél megújuló forrásból nyert elektromos árammal működő hővisszanyerős szellőztetéssel, szerkezethűtéssel, vagy geotermikus hőszivattyúkkal kell megoldani;
  • elektromos energiafogyasztás: megújuló forrásból nyert elektromos áram: 50%-os lakossági és 50%-os kommunális megosztást feltételezve;
  • főzés: biomassza, megújuló forrásból nyert elektromos áram;
  • világítás: megújuló forrásból nyert elektromos áram.
• A fenntartható ház mértékei:
  • Maximális fűtési energiaigény: 43 kWh/m2/év;
  • Biomassza hasznosítás legalább 4 mázsa vagy 0,7 m3/fő/év;
  • Elektromos energiafogyasztás (megújuló forrásból) legalább 350 kWh/év/fő.

  Jó tudni!
  

  • A legutóbbi, 2008-as adatok szerint évente mintegy 5 millió tonna építési-bontási hulladék keletkezik Magyarországon, amelynek mindössze a 46 százaléka kerül újrahasznosításra. (KvVM)
  • Első passzívház: Magyarországon elsőként egy Szadán felépült családi ház kapta meg a darmstadti Passivhaus Institut hivatalos minősítését, 2009 tavaszán.
• Az aktív rendszerek általában hőenergiát termelnek fűtésre illetve vízmelegítésre, esetleg elektromos energiát állítanak elő. A kogenerációs, vagy kapcsolt energiatermelés esetén a hőenergián kívül áramot is termel a kazán. A környezettudatos házban törekedni kell arra, hogy az energiát megújuló erőforrásból vegyük. Napenergiából, földhőből (mélyebb vagy közeli , azaz geotermikus vagy hőszivattyús földhőből), szélből.
  • Az aktív szoláris rendszerekben napkollektorok (sík-, tartály-, vákuumcsöves stb. rendszerek) üzemelnek. Feladatuk a vízmelegítés. Elhelyezhető tetőn, nagy kertben a talajon, de falon, térhatároló szerkezetben is állhatnak. A pontos tervezést bízd szakemberre!
  • A kollektorok gyűjtötte energiát fűtésre és melegvíz készítésre használhatod. Az energiamennyiség nyáron több, télen azonban kevesebb az épület hőenergia szükségleténél, ezért a felesleg tárolására (általában víztartályra) és legtöbbször kiegészítő energiaforrásra is szükség van.
  • Elektromos energiát fotovoltaikus elemekkel, napcellákkal (PV cellák) állíthatsz elő. A kinyert villanyáramot különböző kiegészítő eszközökkel (töltésszabályozó, egyenirányító, inverter, akkumulátor stb.) tudod felhasználhatóvá tenni. Sajnos ezen eszközök mindegyike tartalmaz veszélyes vagy veszélyes folyamatokban létrejövő anyagokat.
  • Elektromos áram előállítására alkalmasak a szélgenerátorok is, de ezeket egyéni-családi szinten ritkán éri meg felépíteni. Kisközösségek (táborhelyek, önálló gazdaságok stb.), illetve a nagy áramszolgáltatók hasznosítanak itthon szélenergiát.
  • Bioüzemanyaggal (pl. biodízel) lehet áramfejlesztőt, generátort üzemeltetni, melyek kapcsolt energiatermeléssel áramot és hőt is előállítanak.
  • A hibrid rendszerek az épület valamennyi elemét (épületszerkezetek, alternatív gépészeti berendezések és energiaforrások) felhasználják.
  • Alacsony energiájú a ház, ha 5-65 kWh/m2/év vagy ennél kisebb a fajlagos fűtési energia-felhasználása. Sajnos az ilyen épületek tervezésekor szinte kizárólag a fűtési energia megtakarításra koncentrálnak. Te légy kivétel, és figyelj az anyagok természetességére és termelési helyének közelségére is!
• Az energiafelhasználás csökkenésének függvényében 30 kWh/m2/év értéknél már kisenergiájú, 15kWh/m2/év érték alatt passzív házról beszélünk. Van gyakorlatilag nulla energiafelhasználású ház is. A legjobban csökken az energiaigény, ha:
  • különleges mértékben hőszigetelt térhatároló szerkezeteket alkalmazol,
  • ha a szerkezetek hőtároló képességét fokozod,
  • ha nagyon gondosan tájolod és méretezed a transzparens felületeket,
  • ha a filtrációs (áthűlési) hőveszteség csökkentése érdekében fokozod a légtömörséget,
  • ha hatékony az energiafelhasználás, extra hatékonyak a gépészeti berendezések, és minden „hulladékhőt” felhasználnak házon belül,
  • ha a szellőzést automatika szabályozza (nem te), és a szellőzőrendszerbe hővisszanyerőt építtetsz be.
  • A passzívházak legnagyobb hátrányait a gépi szellőztetés okozza: a zárt légtérben feldúsulnak a kipárolgó anyagok (festékekből, lakkokból, bútorokból), rendszeres légszűrő-csere és folyamatos karbantartás szükséges.
• A ház tervezése a telek kiválasztásával, a ház helyének meghatározásával kezdődik. A ház tájolása, azaz hogy hol fekszik, merre néznek az ablakai, mennyire árnyékolja le a domborzat vagy más tereptárgyak, alapvetően meg fogja határozni jövőbeni energiafogyasztását.
  • Fontos dolog a szélvédelem! Egy korábbi szántón, a dombtetőn egymagában álló ház sokkal jobban le fog hűlni egy szeles téli éjszakán, mint ha domb aljára, szélvédő növénysáv mellé építkeznénk. Még akkor is fontos ez, ha a nyári melegben éppen a napos völgyben zsúfolódó házakban lakóknak rosszabb.
  • Télen hosszabbak az árnyékok, ezért higgy a tervezőnek, aki nyáron azt magarázza, hogy a távoli épület vagy bucka télen leárnyékolja a házat.
  • Délre értelemszerűen több, nagyobb és árnyékolható ablakot, északra pedig kisebb és kevesebb üvegfelületet tervezz!
  • Nyáron a Nap magasan jár emiatt délben kevesebb napsugárzás éri a függőleges ablakokat, mint a keleti vagy nyugati oldalakat reggel és délután. Az eresz megfelelő méretű, általában 60-70cm-es kiugrása is a nyári besugárzás elleni védelmet (valamint a csapó eső elleni védelmet) szolgálja.

  Jó tudni!
  "Környezetbarát" építőanyagok: a környezetet kímélő és az emberi egészségre ártalmatlan anyagok. Mindkét szempontból megfelelőnek tarthatók azok, amelyek:

  • kis energiaráfordítással előállíthatók;
  • nem mérgezők sem a természetre, sem az emberekre nézve;
  • az anyagot körfolyamatban tartják: újra használhatók, újrahasznosíthatók, visszaforgathatók, illetve megújuló forrásból származnak;
  • decentralizáltan előállíthatók, azaz az építés helyszínéhez közel szerezhetők be

• A ház formája, az egész ház tömbössége, vagy éppen ellenkezőleg, tagoltsága a téli fűtési igény és a nyári túlmelegedés szempontjából is lényeges hatású. Minél nagyobb a külső felületek aránya a teljes térfogathoz viszonyítva, annál nagyobb lesz a környezet hatása a ház hőmérsékletére.
  • Tanulmányozd a szerkezeti és falazó anyagok ökológiai rangsorát valamint a lexikont, és csak ezután válassz!
  • Az anyagok eredetének, hatásainak és jövőjének ismerete nélkül sose vegyél építőanyagot! Ha kell, használd a lexikont, vagy más tudásbázist. Érdemes rákeresni a különféle összetevők biztonsági adatlapjára is.

  Jó tudni!
  Szerkezeti és falazóanyagok ökológiai rangsora (előállítási energiaigény és károsanyag kibocsátás, tartósság és javíthatóság, újrahasználhatóság, szállítási távolság, gyártási tőkeigény, környezetkultúra szempontokból): fa, hőszigetelő blokk, gázbeton, tégla, vasbeton. Forrás >>
• Energetikai szempontból a legfontosabb az anyagok hőkapacitása és a hőátbocsátási tényezője. Ismerkedj meg ezekkel! A hőkapacitás azt jelenti, hogy az épület szerkezetei mennyi hőt képesek eltárolni, majd késleltetve, apránként visszasugározni a környezetükbe. A nagyobb hőkapacitással bíró házakban a hőmérséklet kevésbé ingadozik. Például lassabban melegszik fel, majd sokkal jobban tartja a meleget, mint a kisebb hőkapacitásúak. Télen hosszabb ideig tárolják a napsugárzás energiáját, nyáron nem forrósodnak át olyan gyorsan.
  • A ház hőkapacitása a beépített anyag minőségétől és tömegétől függ: minél nagyobb hőtároló tömeget építünk be, annál jobb a hőgazdálkodás. Jó hőtároló a beton, a hagyományos valamint az üreges szerkezetű tégla és a vályogtégla.
  • A könnyűszerkezetes házak kevesebb hőt képesek tárolni, így nagyobb a hőingadozásuk.
• A megépített szerkezeti elemek hőátbocsátási tényezője azt mutatja, hogy mennyi hő áramlik át az egyes szerkezeti elemeken (pl. falon) keresztül a külvilág felé. Ezt az értéket a műszaki leírásokban U-értékkel (régebben „k” értékkel) jelölik, mértékegysége W/m2/K. Minél kisebb az U-érték, annál jobb az építőelem hőszigetelő képessége (i.e. magas hőátbocsátási tényezőjű anyagok esetén, ugyanolyan falvastagságnál, a fűtési energia gyorsabban szökik).
  • A falazóanyagok közül hőszigetelő képesség tekintetében legjobb a könnyű vályog, majd az üreges kerámiatégla, majd a tömör kerámiatégla és az üvegtábla. A beton hőátbocsátása a vályoghoz képest már hét-nyolcszoros, az acél pedig majdnem százszor jobban vezeti a hőt, mint a vályog.
  • A magas hővezetőképességen jó szigeteléssel lehet és kell segíteni. Jobb azonban, ha olyan építőanyagokat választasz, amivel a szigetelési szükségletet eleve alacsonyan tartod, mert így külön szigetelés nélkül is jó házat tudsz építeni.
  • Ne kívánj üvegpalotát, se betonbunkert házadul!
  • Nézd meg a Tiszta víz fejezetet!
• Hőhíd az a surranópálya, ahol a meleg átkel, átszökik a különben jól szigetelt falakon, tetőn is. Mindig a legnagyobb hőátbocsátású szerkezeti elemen át szökik a meleg. Például az épület sarkán, vagy kiszögellésén, ahol vékonyabb, vagy nem pontosan átfedő a szigetelés, vagy ahol olyan anyagot kell beépíteni (például stabilitás miatt), amelynek magas a hőátbocsátása. Ilyen az ablakok-ajtók fölötti áthidaló, ha betonból van, ilyen a vasbeton koszorú is. A hőhíd, amellett, hogy utat nyit a hőcserének (nyáron hőnyerésnek, télen hővesztésnek), szinte mindig penészedést is okoz. Ősztől tavaszig a hőhíd belső felülete lehűl, sokkal hűvösebb, mint a belső falak, mennyezet többi része. Ezeken a helyeken csapódik le a beltéri pára. Ha párás egy felület, és ugyanakkor tápanyaggal is szolgál, máris megjelennek a penészgombák!
  • A fal, a beltér penészedése ellen tehát nem penészirtóval kell védekezni, hanem külső szigeteléssel!
  • A falakat ne műanyag alapú (szerves táptalajt szolgáltató) festékkel, hanem mésszel takard!

• A tetőn, a falakon és a padlón át a fűtési energia 50-60 százaléka egyszerűen elillan az átlagos magyar családi házból. Csökkentsd ezt a veszteséget legalább úgy, hogy "csak" a tizede szökjön az elfűtött energiának. Azaz: szigetelj!
  • A víz nagyon jól vezeti a hőt, ezért a szigetelőanyagok maguk, vagy a közöttük levő légtér sose legyen nedves!
  • A legelterjedtebb szigetelőanyag a polisztrol, ami sajnos vegyipari termék, kőolajszármazék műanyag. Ha a kőolaj helyett inkább más alapanyagokat építenél be, válassz polyicynene-t, kőzetgyapotot, fagyapotot, cellulózt, vagy papírőrleményt (újabban gyapjút) szigetelőanyagul.
  • A szigetelőanyag (a kőzetgyapotot kivéve) éghető. Figyelni kell a tűzvédelemre! Tűz esetén jobb, ha polisztirol helyett (nem túlvegyszerezett) fagyapotot, cellulózt, vagy papírőrleményt építettél be, hiszen katasztrófa esetén a füst így nem annyira mérgező.
  • A szigetelés legyen minél vastagabb: a falakon legalább 10-12 cm, a födémen pedig 20-25 cm vastag. A termékismertetőkben azt keresd, hogy mennyivel csökkenti az adott szigetelőanyag a felület hőátbocsátási tényezőjét.
  • A szigetelés munkaköltségei a teljes költség 70-80%-át teszi ki, az anyagvastagság csak 20-30%-ot. A megfelelő vastagságon nem érdemes spórolni – nehogy két év múlva újabb köpenyt kelljen venni, és drágán feladni a házra.
  • A födémet magad is szigetelheted, ha a padláson le tudsz teríteni szigetelőanyagot.
  • A lakott tetőtér (azaz a tetősík) szigetelésénél legalább olyan fontos a nyári túlmelegedés elleni védelem, mint a téli túlhűlés elleni – hacsak nem tudod nyaranta kiüríteni a tetőteret. Készülj erre építkezés idején: a szigetelőanyag külső felszíne alumíniumos, belső felszíne páravédő fóliás legyen! Tervezés és kivitelezés során ügyelj a megfelelő rétegrendre!
  • Hőhíd tetőn is könnyen lehet: onnan fedezheted fel, hogy hol olvad le először a hó. Minél tovább marad meg a hó tetőn, összefüggően, annál jobb a tetősík vagy – fűtetlen padlástérnél - a födém szigetelése. Nyomozd ki a hőhidat, és minél hamarább szigeteld – kívülről.
  • A födém szigetelését új és régi anyagokkal is megoldhatod (gyapjúval, papírral, náddal, szalmával).

  Jó tudni!
  Alacsony U érték alacsony hőveszteséget jelent. Korábbi szabályozás szerint ez az U érték új épületek falainak esetében nem lehetett nagyobb, mint 0,7 W/m2K. Viszonyításként, egy 38 cm-es korszerű agyagtéglafalé 0,4 W/m2K, könnyűszerkezetes épületek falainál pedig az érték 0,2 W/m2K körül van.

• A szilárd hulladék nagy része, 30-50%-a építési törmelék. Pedig a bontott anyagokat újra lehet használni eredeti formában, vagy újrahasznosítani feldolgozás után. Törekedj te is használt építési anyagok beépítésére!
  • Újrafelhasználás esetén egyes anyagokat változatlan formában építhetsz be egy másik épületbe (pl. tömör égetett tégla, nyílászárók, fa vagy vasbeton födémgerendák).
  • Látogass el a www.nemsitt.hu oldalra, mielőtt nekilátsz az építkezésnek.
  • Újrahasznosításnál a feldolgozott építési hulladékot használod: betonadalékként (sóder helyett), téglaként, papírszigetelésként, vagy éppen zártszelvényként, alufóliaként. Az építésben felhasznált műanyagok egy része is másodnyersanyagból készül, ha nem is építőipari hulladékból. A vályogot te magad is újrahasznosíthatod: megáztatva (esetleg áztatva és fagyasztva) szétmállik. Ülepítés után, a régi szalmatörek leúsztatás, szikkasztás és új szalma bekeverése után rakhatsz belőle a falat, formázhatsz belőle vályogtéglát. Természetesen ezt a folyamatot szolgáltatók is elvégzik helyetted – keress közeli vállalkozót, hogy ne kelljen messzire szállítani a nehéz falazóanyagot.
  • Gondoskodj arról, hogy az építkezés közben minél kevesebb hulladék keletkezzen!
  • A keletkező építési hulladékot hasznosítsd helyben, vagy juttasd el hasznosítóhoz! A té építkezésedből ne kerüljön lerakóra egytized tonna sem!

  Jó tudni!
  A használt olaj legújabb hasznosítása: folyékony polimerré alakítják, amivel tetőcserepeket kennek be. Az anyag szilárd műanyag bevonatot képez a cserepeken. Nem tartalmaz semmilyen mérgező adalékot és nem is gyúlékony. A fedőréteg a külső hőmérséklet függvényében változtatja sugárzáselnyelő vagy visszaverő tulajdonságát, azaz a helyi klímához alkalmazkodva a polimeres tetőcserép hűt vagy fűt. Forrás >>
• A szabályok szerint a határoló szerkezetek (beleértve a nyílászárókat: ajtókat és ablakokat) hőátbocsátása nem haladhat meg előírt mértékeket. A hagyományos (külső és belső szárnnyal szerelt) ablakok hőátbocsátása, U-értéke nagyobb mint három. Az egyesített szárnyú ablakok U-értéke 2,7. Ekkora a hőátbocsátása a hagyományos "hőszigetelő" üvegnek is, ahol fémkeretre ragasztják fel a két üvegtáblát.
  • Ablakból, ajtóból csak akkor vegyél bontottat, ha biztos vagy benne, hogy hőátbocsátása elég alacsony, azaz megfelel a szabványoknak.
  • A jól szigetelt ablakok üvegtáblái között, a belső ablaktábla légrés felőli oldalán hővisszaverő fólia van, és a légrést nemesgáz tölti ki – így a hőátbocsátás 1,1 W/m2K-re csökken.
  • Háromrétegű üveg a legjobb, hőátbocsátása 0,7. Válassz ilyet!

  Jó tudni!
  A napenergia áprilistól októberig szinte teljesen elő tudja állítani a melegvizet, átmeneti időszakban a fűtés 20-30%-át képes fedezni, de novembertől áprilisig csak a szükséges energia néhány százalékát adja.
• Az új ház gépesítéséről (beépített porszívók, keringetőszivattyúk, kazánok és más hőtermelők, hűtés, vízvezeték, szennyvíz elvezetés és kezelés stb.) a többi fejezetből tájékozódj!
  • A ház körüli környezetet te hozod létre, és te ápolod. Számos környezettudatos lehetőséget kínál.
  • Látogasd meg a Biokert fejezetet!
• Beteg épület tünetek (SBS) elkerülése érdekében legfontosabb a tudatos (esetleg automatizált) szellőztetés, a ház gépesített rendszereinek karbantartása, a gondos anyagválasztás és a zajcsökkentés.
  • Radon-veszélyes környéken mindenféle szellőztetés hasznos: az is, ami a ház alatt van, és az is, ami a helyiségekben. Hasznos, ha a padló alatt alátöltés van, ha pincét építünk, és az is, ha légtömör az aljzat (pl. beton).
  • A mágneses, elektromágneses terek hatásai miatt az ún. Hartmann-hálók metszéspontjai nem alkalmasak lakásépítési célokra. A káros hatásokat a folyamatos áramhasználat (elektronika üzemeletetése) tovább rontja.
  • A tiszta levegő 1000-2000 iont (elektromos töltésű molekulát) tartalmaz köbcentiméterenként, 5(+) – 4(-) arányban. A negatív ionok ilyen arányban szükségesek, hiányuk feszültséget okozhat. A por, a túlságosan száraz levegő, a dohányfüst és az elektromos erőterek felemésztik a negatív ionokat. Gépi ionizálás helyett inkább szellőztetéssel, átlagos szintű tisztasággal védekezz!
  • A levegőben lévő, nagyon rákkeltő azbeszt (orvosi szóhasználatban: a levegő magas rosttartalma) az azbesztes hőszigetelések (mennyezet-, fal- és csőszigetelések) és néhány egyéb anyag porlásából származik. 1950 és 1980 között sok ezer tonna azbesztes szigetelés épült be lakóházakba. Az azbesztes házak felújításakor nagyon gondosan kell eljárni.
  • A penészgombák megtelepedését a hőhidak megszüntetésével, a hőmérséklet és páratartalom szabályozásával (szellőztetéssel) és a gombák táptalajának kiiktatásával lehet elkerülni (ld feljebb).
  • A gombák nagyon jól érzik magukat műanyag-alapú falfestékekben. Penészes házban a falról le kell kaparni a korábbi festést, és meszelni kell utána. Látogasd meg a Felújítás fejezetet!
  • A pangó víz baktériumoknak és muslicáknak, a magas páratartalom atkáknak kedvez, nem embereknek. A szellőzőkürtők, a klímaberendezések, a kazánok és bojlerek karbantartása emiatt is szükséges.
  • A ház levegőztető rendszerének, víztartályainak szűrőit minden esetben időben cseréld! Evvel soha ne takarékoskodj!
  • A bojlereket azért is kell legalább 60 Celsius-fokon tartani, hogy ne szaporodjanak el bennük a baktériumok. Ha huzamosabb ideig nem kell a melegvíz, engedd le a tartályt!
  • Jó, ha természetes anyagú és felületű bútorok és lakástextilek vannak a szobákban. Fontos, hogy a takarítás technikája barátságos legyen, valamint a tisztítószerek ökologikus, nem mérgező, természetes anyagokból készüljenek.

  Jó tudni!
  A leggyakoribb belső téri levegőt szennyező források:

  • égési folyamatok (dohányzás, szén-, gáz- és olajtüzelés);
  • háztartási készítmények (detergensek, tisztítószerek, kozmetikumok, dezodorok, molyirtók, oldószerei, emulgeátorai, illatanyagai, melyek többek között diklórbenzolt és halogénezett szénhidrogéneket tartalmaznak;
  • építőanyagok (a faszármazék építőlemezek, hőszigetelő habok és rostok, műanyag padlóburkoló anyagok és tapéták, ragasztók, festékek, lakkok, hézagtömítő szerek, favédőszerek oldószerei).

  A RAD Labor 1994 és 2006 között Magyarország 17244 épület lakóterében mérte meg a radonszintet. A legmagasabb radonszint-maximumok (> 600 Bq/m3) a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bakony és a Mecsek hegyvidéki részén találhatók. Annak a lakótérnek, amely közvetlenül érintkezik a talajjal, azaz közel van a radonforráshoz, nagyobb a radonszintje. Az Északi Középhegység alápincézetlen, földszintes házainak több mint felében magasabb a radonkoncentráció 200 Bq/m3-nél. Különösen a vályogfalú és a 40-80 éves életkorú földszintes házakban, ablaktalan, ritkán szellőztetett, fűtetlen helyiségekben találtak magas értékeket. Forrás >>
  Beteg épület esetén jó, ha természetes anyagú és felületű bútorok és lakástextilek vannak a szobákban. Fontos, hogy a takarítás technikája barátságos legyen, valamint a tisztítószerek ökologikus, nem mérgező, természetes anyagokból álljanak.
• A zaj idegesít, károsít, és fogékonnyá tesz a beteg épület tünetegyüttes többi hatására is. Fontos, hogy a te házad se keltsen nagy zajt, és az is, hogy védekezz a zajok ellen. Ez könnyű feladat.
  • Gépesített lakásban fontos a motorok, szivattyúk, és mozgó szerkezetek pontos beszerelése, valamint (szükség esetén) hangtompító betételemekbe, hangfogó dobozba zárása vagy hangszigetelő szőnyegre helyezése.
  • A vezetékeket rugalmas ágyazásba kell helyezni. A nagytömegű térelhatároló szerkezetek (falak és födém), a jól tömített, nyílászáró szerkezetek és úsztatott padlók, hangelnyelő burkolatok a lég- és testhangok tompítására alkalmasak. Fontos a gerendázat rugalmas aláágyazása, különösen faszerkezetes házak esetén.
  • A lombhullatók csak télen, az örökzöldek azonban folyamatosan szolgálnak hangszigetelőül.

  Jó tudni!
  90 dBA feletti zajszint halláskárosodást okoz. Az ez alatti értékek is agresszivitást, figyelmetlenséget, fáradtságot okoznak. A WHO ajánlása szerint lakókörnyezetben éjjel 45 dBA, nappal 55dBA a maximálisan elviselhető (nem károsító) zajszint, irodában és iskolában 45 dBA, fizikai munkahelyen 75 dBA.
• Az épületek minősítése egyre megszokottabb – csakúgy, mint az élelmiszereké, a szállodáké, vagy a turistalátványosságoké. Bármely épületminősítés, amely alapján Te döntést hozol legalább a következő szempontokat vegye alapul: belső terek levegőjének minősége, víz- és szennyvízkezelés, hulladékkezelés, a külcsín és a beltér optikai és pszihológiai tényezői. Könnyű fizikai, vagy közepes szellemi munka esetén az alábbi értékek javasoltak (WHO ajánlás):
  • a helyiségben a léghőmérséklet-különbség függőleges irányban a 2-3 C°-ot, vízszintes irányban a 2 C°-ot, illetve határoló felületek mentén az 1C°-ot ne haladja meg.
  • a levegő ideális nedvességtartalma (gr/m3) max 50%,
  • a léghőmérséklet 18-20 C°,
  • a légmozgás max. sebessége; 0,1-0,15 m/sec legyen télen és 0,3-0,5 m/sec nyáron.

  Jó tudni!
  Az EU összes széndioxid-kibocsátásának mintegy 36 százaléka az épületekből származik. 2011 közepéig a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az épületekre vonatkozó minősítési rendszert (elsősorban azt, hogy négyzetméterre vetítve meghatározzák, hogy évente hány KWh energiát fogyaszthat, és milyen százalékban kell az energiának megújuló forrásból származnia). Forrás: Európai Bizottság
  CRISP indikátorok: közöttük egészséges épületek indikátorai (Forrás >>):

  • Komfort: Hőkomfort, Akusztikai komfort, Vizuális komfort, Megvilágítás, Ion kondíció, Használók elégedettsége
  • Belső levegő minősége: Szaghatások, Formaldehid (HCHO), Illékony szerves anyagok, Dohányfüst, Penészesedés, Egyéb szennyezőanyagok, Radon koncentráció, ELF Elektromágneses mezők, Legionellózis
  • SBS panaszok: megoszlása, tünetek gyakorisága, tünetek lehetséges okai
• A világ sok országában fejlesztettek már ki környezettudatos épületminősítési rendszereket.
  • A legismertebb rendszer az Egyesült Királyságból származó BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method), illetve az amerikai LEED (Leadership in Energy and Environmental Design).
  • Itthon a német DGNB által kifejlesztett rendszer; emellett az Európai Unió Green Building Programme épületminősítésével ismerkedj meg!
  • Tanúsíttasd épületedet annak energiafogyasztása szerint!
  • Törekedj arra, hogy a helyi önkormányzat indítsa el a települési fenntarthatósági program (Local Agenda 21) kialakítását, vagy legalább csatlakozzon a Klímabarát Települések Szövetségéhez!
• Lakás kialakításban, házépítésben is fontos barátaid megújuló erőforrásait, áruit (termékeit, szolgáltatásait) hasznosítani. Ennek leginkább hagyományos formája a „segítek neked, majd segíts nekem” becsületkasszáján túl a kaláka. A kalákát az alkalmi (hirtelen) kézimunkaerő igény szüli. A kalákatartozás nem inflálódik, azaz aki járt kalákában valakinél, annak visszajár a szívesség valamikor. A szívességbankok (cserekörök, amelyben órában mért szolgáltatásokat adunk-veszünk közösségünk tagjaival) gyakorlatilag könyvelt kalákák.
  • Menj kalákába, ha hívnak!
  • Szervezz kalákát saját házad építésére! Nincs ennél jobb módja a tartós kapcsolatépítésnek, és a tapasztalatok megosztásának. Kezdheted a rokonsággal, ha bizonytalan vagy, de fordulhatsz a szívességbankokhoz is.
• Ismerj meg néhány alapvető építőanyagot:
  • A fémek alapanyagokból (nehézfémek, mint vas, réz, cink, ólom, ón, higany és könnyűfémek, mint alumínium, magnézium), ötvözőkből (berilium, króm, kadmium, kobalt, nikkel, titán, mangán) és ötvöző vagy szennyező metalloidokból (szén, foszfor, kén, szilícium) állnak.
  • Az üveg alapanyagai általában (kvarc, szóda és mész), „túlhűtött folyadékként” ötvözhetőek és társíthatóak más anyagokkal is. Öntött, hengerelt, húzott, úsztatott, sík és hajlított üvegtáblák formájában nyílászárókban, falszerkezetként, tetőfedésként, illetve hőszigetelő és elválasztó szerkezetként használják.
  • A műanyagok általában szerves polimerek, alapanyagaik a kőolaj, földgáz, kőszén. Változataik a polimerizációs (PVC, PS, PE) a poliaddíciós (PU, műgyanták) és a polikondenzációs (poliésztergyanták, fenol-formaldehidgyanták, poliamid) műanyagok. A természetben nem fordulnak elő „maguktól”. A természetes lebontó mechanizmusok „nem ismerik fel” őket. Vízszigetelő lemezek, padlóburkoló lemezek és bevonatok, hőszigetelő anyagok, nyílászáró szerkezetek, épületgépészeti vezetékek, ragasztók-, tűz-, gomba-, és rovar elleni védőanyagok, segédanyagok (nemesítők, lágyítók, oldószerek, reakciókat beindítók) lakkok készülnek belőlük.
  • A bitumen: folyékony szénhidrogén (kőolaj), melyből építőanyagokat készítenek: vízszigetelő lemezeket, mázakat, tapaszokat, útépítési aszfaltot stb.
  • A festékek: kötőanyagokból (mésztej, cementtej, vízüveg, enyv, kazein, műanyagok), hígítókból (terpentinolaj, alkohol, észterek), színezőanyagokból (ólom, szén, vasoxid pigmentek) tevődnek össze.
  • A faszármazékok alapanyaga aprított fahulladék+egyéb szálas anyagok. Préseléssel és (legtöbbször műgyanta) ragasztással főleg táblásítva, felületkezeléssel készülnek. Faforgács-, farost-, rétegelt lemez, stb. néven kerülnek forgalomba, burkolatok, beépített bútorok, nyílászáró szerkezetek, padlóalátétek készítésére alkalmazhatók.
  • A vályog: alapanyaga az agyag (kötőanyag), iszap, homok + stabilizáló, hőszigetelő adalékok és víz. Keveréktől és bedolgozási technikától függenek a szilárdsági és hőszigetelési tulajdonságai. Fal, födém és padlószerkezetek, vízszigetelések, tüzelőberendezések, felületképzések vagy akár bútorok készítésére is alkalmas.
  • A fa: fajtái a puhafák (tűlevelűek, gyorsan növők), keményfák (lombos, lassan növő fajták).
  • A nád évelő, üreges szárú növény; a szalma a rozs vagy a búza mellékterméke. Mindkettő tetőfedésként, kitöltő és hőszigetelő anyagként használható fel.
  • A parafa: paratölgy (a fa elpusztulása nélkül hántolható) őrléssel, préseléssel ragasztóanyaggal vagy anélkül készítenek belőle különböző termékeket. Padló és falburkolatként, hőszigetelő anyagként használható.
  • Terpentin, lenolaj, fenyőgyanta, méhviasz, enyv, kazein: Felületkezelő-védő, ragasztó, stabilizáló és hígító anyagként használhatók.