Pénz, piac, termék

• A pénz teszi lehetővé, bár kell hozzá fogadóképes humán közösség is, hogy externáliái lehessenek a gazdaságnak. Vannak is mindig, kivéve, ha minden termelő, szolgáltató és fogyasztó egyformán jól ismeri a piacot és saját érdekeit, azaz információik egyenlőek. Ez persze csak elméleti lehetőség. A piacon a hasznot az erőforrások térben egyenlőtlen megoszlása (kincsekben gazdagok és szegények léte), vagy az információs különbségek hozzák létre. Van, aki tudja, hogy hogyan termeljen olcsón (környezeti kárait másokra, vagy közösségre hárítva), van, aki tudja, ennek milyen közös következményei vannak. Van, aki tudja, mely áruk segítik a közösségek egyensúlyi létét (fennmaradását), van, aki szerint vásárolni mindig jobb, mint dolgozni.
  • Saját szükségletedet először mindig próbáld saját, vagy közösségi munkával ellátni, és csak utána keresd a vásárlás lehetőségét!
  • Megújuló erőforrásokra építsd termelésedet, szolgáltatásodat!
  • Ne gyárts, ne vásárolj eldobható, vagy egyszerhasználatos termékeket! Egyre több eldobható terméket, például műanyag borotvát, papírpoharat, papírtörölközőt, papírtörlőt, pelenkát, műanyag táskát, szalvétát, sőt, eldobható ketyerét és kamerát találsz a vásárokban, a boltok polcain. Ezek amellett, hogy hosszú távon többe kerülnek, sokkal több erőforrás és energia fogyasztásával járnak, mint a tartós, az újrahasználható alternatíváik.

  Jó tudni!
  

  • Üzemszünet vagy vis maior esetében mind az ellátási, mind a környezeti kockázat sokkal nagyobb a nagyméretű, nagyon központosított közszolgáltatóknál, mint a kicsiknél. Kisméretű, kisléptékű rendszereknél gyakoribb lehet a „működési rendellenesség”, ám hatása sokkal kisebb.
  • Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese szerint három alapvető fenntarthatatlansági momentum van jelen. Egyrészt az energiaéhség, amelyre nem jelentenek megoldást az alternatív energiahordozók, mert 87 ezer négyzetkilométeren kellene biomasszát termelni, ami lehetetlen. A második probléma, hogy a felszín alatti vízforrásokból többet fogyasztunk, mint amennyi újratermelődik. A harmadik az, hogy a talaj csak úgy képes ellátni a 2040-re jósolt kilenc milliárdnyi embert, hogy közben elvesznek a természetes életterek, ökoszisztémák, elvész a biológiai sokféleség.
• A kimerülő erőforrások, és természeti (ökoszisztéma) szolgáltatások és termékek elmaradt haszna vagy mérhető kára olyan gazdasági és pénzügyi eszközök kialakítására késztette a társadalmakat, amelyek képesek az externális és poszternális környezeti költségek internalizálására (árba beépítésére, könyvelésbe bevezetésére). Ennek példái az atomhulladék kezelésével kapcsolatos nukleáris alap folyamatos töltésének kötelezettsége, az ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap vagy az éghajlatváltozási keretegyezmény szén-dioxid kvótái (szén-dioxid kibocsátási és megkötési kapacitások árazása és kereskedelme).
  • Látogasd meg a Méltó fogyasztás és a Munkahely fejezeteket!
  • Ha közösségi, közszolgáltatást szervezel, ilyenért felelsz, tudd, hogy az ellátás minőségében, mikéntjében minden esetben lehetséges fenntarthatóbb és nem fenntarthatóbb megoldásokat választani. Jók a környezeti, közösségépítési, helyi munkaerő alkalmazási, szociális, megközelíthetőségi, energiahasználati szempontok érvényesítése. Nem jó, ha térben túlméretezettek az ellátórendszer egységei.
• Az a jó, ha a mezőgazdasági és ipari termelés, illetve a szolgáltatás természeti erőforrás-igénye minél alacsonyabb, humán erőforrás igénye minél nagyobb.
  • Fogyasztóként ilyen termékeket válassz, termelőként így termelj!
  • Növeld termelésed öko-hatékonyságát, azaz az egységnyi előállított értékre minél kevesebb felhasznált természeti erőforrás jusson.
  • Termelőként (anyagigényes, ún. anyagintenzív áru termelőjeként) évente ellenőrizd és korrigáld a hulladékgazdálkodást, célul a hulladékszegénységet tűzd ki. Minél több anyagot körfolyamatban használj. Egyeztess a közeli üzemekkel anyagforgalmatok összehangolására: az egyik üzem hulladéka a másik nyersanyaga legyen.
  • Látogasd meg a Munkahely fejezetet!
  • Árutervezési megbízást, feladatot környezettudatos árutervezésre adj minden esetben. Termékeidet és szolgáltatásaidat úgy tervezzék, hogy azok összes életszakaszban (nyersanyagok kitermelésétől, feldolgozáson, fogyasztáson, hasznosításon keresztül az ártalmatlanításig) a lehető legalacsonyabb környezetterhelésük legyen.
  • Vállaltvezetőként állj oda néhány társadalmi cél mellé, különösen a telephelyed közvetlen (1 km-es) környezetében!
  • Ismerkedj meg a társadalmilag felelős vállalat (CSR) szempontjaival! Készíts, készíttess jövő februárra társadalmi felelősségvállalási jelentést, vagy fenntarthatósági jelentést!

  Jó tudni!
  

  • A gyakorlatban a néhány száz év alatt újratermelődő parafa, a természetes szűrőkön keresztül néhány év alatt megtisztuló víz, és a föld mélyének nem utánpótlódó, de észrevehetetlenül kicsi mértékben lehűlő hőmérséklete megújuló erőforrásnak számít. A szerves kötésű (pl. növényi) széntartalom humusszá alakulása, majd 5-10 millió év után ásványosodása (biokémiai, majd geokémiai szénülése) „időn túli megújulásnak”, azaz nem megújulásnak számít.
  • A jelenlegi technológiai szinten a megújuló erőforrásokba való komolyabb befektetést akkortól várták gazdasági elemzők, amikor a kőolaj ára tartósan a hordónkénti 40 amerikai dollár fölé emelkedett. Ezen jó ideje túl vagyunk.
  • 2009 elején 809 fajról tudjuk biztosan, hogy kihalt. További 66 faj már csak fogságban vagy botanikus kertben él. Egy évvel korábban a két adat 804 és 65 volt. Forrás >>
  • Az Európai Unióban 4000, itthon kevesebb mint 100 hitelesített környezetirányítási rendszer (EMAS) alapján működő szervezet van.
• A pénzeddel szavazol! Naponta szavazol. A következő legyen a választási rangsorod:
  • Csak azt vedd meg, amire szükség van! A szükség nem azonos az igénnyel. Ezt leghamarabb a kisgyermekkel vásárlók értik meg.
  • Sose vásárolj hirtelen felindulásból! Mindig legyen terved, vagy listád a táskában.
  • Mérgező anyagot tartalmazó árura, vagy ezt használó szolgáltatásra egy fabatkát se adj, nemhogy forintot vagy eurót!
  • A legfontosabb, naponta szükséges termékek legalább fele - de akár kétharmada - származzon, teremjen 100 km-es körzetedben. .
  • Vegyél inkább szolgáltatást, mint terméket!
  • Minél ritkábban veszel valamit, annál fontosabb, hogy elolvasd előre (vásárlás előtt) a tudnivalókat, hogy tájékozódj!
  • Vásárolj minél többet ismerőseidtől!
  • Vásárolj legalább hetente egyszer a helyi piacon!
  • Két, azonos célú termék közül válaszd a hatékonyabbat: azt, aminek használata, üzemeltetése kevesebb energiát fogyaszt!
  • Két, azonos célú termék közül válaszd azt, aminek hosszabb a teljes élettartama!
  • Két, azonos célú termék közül válaszd azt, amelyiknek kisebb a csomagolása, és az is újrahasználható (pl, tölthető), vagy újrafelhasznált anyagból (másodnyersanyagból) van.
  • Két, azonos célú termék közül válaszd a környezeti minősítéssel bírót!
  • Két, azonos célú termék közül válaszd azt, amelyiknek több a természetes, kevesebb a műanyagtartalma!
  • A nagyértékű dolgok közül keresd az egyedit!
  • Keresd az erőszakmentes árukat! Ismerd és kerüld a gyerekmunkáért, környezetkárosításért, szükségtelen állatkísérletért bojkott alatt lévő cégeket!
  • A helyi idényzöldség és idénygyümölcs mindig jobb, mint a tartósított, a fagyasztott, a távolban termett, vagy az időjárás ellenére termesztett.
  • Ne hagyd maga átverni: ne végy lejárt terméket, ne végy kapcsolt árut (termékre rácsomagolt „ajándékot”) sem!
  • A www.zoldterkep.hu keresőrendszerben a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Csalán Egyesület, az E-misszió Környezetvédelmi Egyesület, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Hulladék Munkaszövetség, a Magosfa Alapítvány, és a Pécsi Zöld Kör felügyeletével feltöltött vásárlási tudnivalókat találsz.

  Jó tudni!
  Gazdasági elemzők szerint egy ember összes szükségletének nagyjából 70 százaléka 100 kilóméteren belül ellátható (lenne). A (jellemzően nem megújuló) anyagigényes termelés ideális helye a nyersanyag közelében van, míg a fogyasztás tőlük távol, a kereskedelmi és lakóövezetekben. A termelés és fogyasztás ideje természetesen elválik a mezőgazdaságban, mert a terményekre egész évben szükséglet van. A különféle termék és szolgáltatásminősítések, címkék a kereskedelmet szolgálják.

• A kereskedelemben, egy-egy vásárlási helyszínen már nem az a meglepő, ha fenntarthatósági értékeket hirdető, esetleg címkézett, zöldjelzéses termékeket, szolgáltatásokat kínálnak, hanem az, ha ilyet egyáltalán nem. Ennek ellentéte is gyakori, és ismert: a nem megfelelő, az úgynevezett „kifogásolt” termékekről is könnyű már tájékozódni. A mindennapi kereskedelemben a termékek és szolgáltatások környezeti és társadalmi jellemzőiről egyszerű termékcímkék, jelképek, besorolások tájékoztatják a fogyasztókat. Egyes jelzések mögött objektív, átlátható, összeférhetetlenséget kiküszöbölő minősítési intézmények vannak, mások mögött nincsenek.
  • Ismerd meg a termék jelzéseket, címkéket! Ha újjal találkozol, fordíts rá figyelmet, hogy besorolhasd a jó vagy a rossz jelzések közé!
  • Saját árudat, vagy szolgáltatásodat minősítsd egy, legfeljebb két, környezetvédelmi tartalmat is hordozó minősítő rendszerben! Ennél több címke nem kell, a termék már úgyis tartalmaz egyszerű jelzéseket (hulladékkezeléséről, fogyasztásáról stb.)!
  • A termék hulladékának kezeléséről szóló jelzések között van olyan, ami környezettudatos ember elfordulását kell, hogy hozza: például az, ami csak azt jelzi, hogy a termék hulladékát ki kell dobni.

  Jó tudni!
  Ha a Föld minden lakója az európai életstílusnak megfelelően élne, akkor három bolygó kellene a szükséges források biztosításához.

• Éhes embernek mit vásárolsz?
  • Látogasd meg előbb a Teljes étel fejezetet!
  • Az ünnepnapi étel alapanyaga ökológiai gazdaságból származó zöldség, gyümölcs, tejtermék, tojás és hús legyen.
  • Növényevő, valamint szelíd (nem intenzív) halgazdaságból származó halat egyél, és kerüld a halgazdaságból származó ragadozókat (pisztrángot, lazacot).
  • E-számokkal jelzett élelmiszeripari adalék- és segédanyagok feltüntetése kötelező az élelmiszer előállítója számára. Megteheti ezt az adott anyagok teljes nevének kiírásával is. Az E-szám egy kódolás, ami például a természetes összetevőkre is vonatkozik. Az E270 például tejsav. Az E-számokat a Magyar Élelmiszerkönyv 3., 4., és 5. melléklete azonosítja; az egyes anyagokról tudnivalókat interneten találsz. Tarts a tárcádban „Tilos-az-e:” listát mindarról az e-számról, amelyeket elutasítasz. Készítsd ilyet gondosan magadnak, és családtagjaidnak is! Most, ha még nincs.
  • Általában a következő adalékokat mindenkinek érdemes kerülnie E102, E127; E210, E230; E249; E250; E320; E321.
  • A színezékek (E-egyszázasok) feleslegesek. Ne színt egyél, hanem ételt! Ha túl fakó egy finom étel, edd csukott szemmel, vagy szemezz közben asztaltársaddal!
  • A tartósító adalékkal készített élelmiszer helyett a szárított, esetleg a fagyasztott tartós élelmiszereket válaszd! Néhány kivétel, amelyek természetes tartósító „adalékok”, és kis mennyiségben nincs káros hatásuk: cukor, só, ecet (E260), citromsav (E330), tejsav (E270), almasav (E296), aszkorbinsav (E300), széndioxid (E290), lecitin (E322) pektin (E440).
  • A cukornak és a sónak nem, de a többi felsorolt kivételnek van E-száma, ha gondolod, keresd ki itt.
  • Állományjavítóra majdnem mindig ugyanaz az igaz, mint a színezékre: ne állományjavítót vegyél magadhoz, hanem ételt. Máskor azonban az állományjavító a feldolgozhatóságot segíti: állományjavító nélkül többet kell keverni, kavarni.

  Jó tudni!
  Az Európai Közösség az 1960-as években fejlesztette ki az élelmiszer- adalékanyagok azonosítására az E-számozási rendszert a bonyolult és sokszor igen hosszú kémiai elnevezések problémái miatt (pl. fordítás, azonosítás, jelölés, szabványok).
• Mindig elsősorban energiacímke alapján válassz a következő termékcsoportokban: mosógépek, hűtőszekrények, fagyasztók, fényforrások (égők), mosogatógépek. Van energiacímke sok olyan terméken is, amelynek birtoklása nem létfontosságú egy környezettudatos háztartásban: légkondicionálók, villamos sütők, szárítógépek, kombinált mosó és szárítógépek.
  • Ha nem találsz címkét, vagy energia fogyasztási adatot, kérd az eladótól!
  • Látogasd meg a Fűtés-hűtés fejezetet!

  Jó tudni!
  Az egyes elektromos készülékek fogyasztási adatai nagyon különbözőek, azonos márkán belül is. „A” kategóriás hűtőgépnél egy „B” kategóriás 30 százalékkal, egy „C” kategóriás 65 százalékkal többet fogyaszt.
• Elektronikai készülékek beszerzésekor a szempontok rangsora:
  • Garancia és szerviz a hosszú (8 évnél több) élettartam érdekében.
  • Alacsony üzemelési energiafogyasztás: A++, A+, esetleg A csíkos címke, vagy Energy Star címke.
  • Életút végén a készülék újrahasznosítható (bontható, illetve hulladékkezelési felelősséget vállal a gyártó/kereskedő).
  • Alig vagy egyáltalán nem tartalmaz ólmot, higanyt, kadmiumot, hat vegyértékű krómot, illetve brómtartalmú égésgátló anyagot.
  • Magas másodnyersanyag tartalom, alacsony PVC tartalom.
  • Alacsony készenléti energiafogyasztás.
  • Csomagolása környezetbarát.
  • Hűtők esetén a fentieken túl ezek is számítanak: a hűtőközeg anyaga és a szigetelések anyaga nem ózonkárosító (azaz freonmentes).
  • A fagyasztó berendezések általában kézi leolvasztásúak. Legalább évente a készüléket előzetesen ki kell üríteni, és leolvasztani!
  • Az automatikus leolvasztású fagyasztókészülékek (a külső fagyasztó és a ventillátor miatt) többet fogyasztanak a kézi leolvasztásúhoz képest. Fontos, azonban, hogy a kézi leolvasztásút hűtőben ne hagyd a jeget megvastagodni.
  • Számítógép esetén fontos, hogy fejleszthető és bővíthető legyen.
  • Mosógép esetén rögtön a fajlagos energiahasználat után a fajlagos vízfogyasztást, és a tisztítási hatékonyságot kell vizsgálnod. A többi közös követelményt csak ezután.
  • Világítás, izzó, világítótest esetén az élettartamot üzemórában adja meg a gyártó. A fentiek mellett fontos, hogy barátságos legyen a fény színe, és lehetőleg ne tartalmazzon egyáltalán higanyt.

  Jó tudni!
  A statisztikák szerint egy háztartásban legalább 10 háztartási kiskészülék (elektromos berendezés) található.
• Autó, jármű vásárlásakor figyelj elsősorban a fogyasztásra, és a széndioxid kibocsátásra.
  • Az értékelési sorrend ezután a kipufogógáz összetétele (alacsony legyen a nitrogénoxid, a korom és por, a szénhidrogén és a szénmonoxid kibocsátás).
  • Ezt követően kell vizsgálni a karosszéria és a technika ólom, higany, kadmium és krómtartalmát, és az utastérben az illékony szerves vegyületek jelenlétét, mely legyen minél alacsonyabb.
  • Jó, ha másodlagos nyersanyagokat használt fel a gyártó.
  • Fontos, hogy az autó csöndesen működjön.
  • Látogasd meg a Barátságos közlekedés fejezetet!
• Bútorvásárláskor fontold meg a következőket:
  • Legyen javítható a bútor.
  • Legyen hosszú élettartalmú, vagy másodlagos nyersanyagból gyártsák.
  • Ne párologjon belőle formaldehid, toluén, xilén és para-diklórbenzol.
  • Ne tartalmazzon PVC-t egyáltalán.
  • Ha természetes fából készül, az alapanyagot FSC minősítésű erdőgazdaságok, vagy általad ismert, közeli erdőgazdaságok termeljék.
  • Kérj adatot a bútorszövet dieldrin-maradvány tartalmáról.
• Ruhát veszel?
  • Vegyél másodlagos nyersanyagból készítettet, vagy természetes alapanyagút.
  • Csak ritkán hordott (ünnepi, alkalmi, farsangi) ruhaként vegyél vasalnivalót!
  • A természetes textilrostok közül válaszd a minősítetteket (ÖKOtext-1000), vagy az általad ismert, közeli termelők alapanyagait.
  • A textil színezése, festése ne alkalmazzon veszélyes anyagokat.
  • Kérj adatot az alapanyag dieldrin-maradvány tartalmáról. Természetesen az a jó, ha bizonyítottan nincs benne dieldrin.
• Csomagolás miatt ne vegyél meg semmit! Legjobb a csomagolatlan áru, ez szinte biztos, hogy friss áru is egyben. A reklámhordozás érdekében a termékhez járó fóliák, zacskók, dobozok feleslegesen felhasznált energiát, nyersanyagot és feleslegesen kezelendő hulladékot is jelentenek. Ne vedd meg, amit felesleges csomagolás nélkül nem lehet!
  • Válassz csomagolatlan terméket; vagy újratölthető csomagolásút, vagy természetes, lebomló anyagba csomagoltat!
  • Az egyetlen műanyag, amit egyszeri vásárlásra ajánlhatunk, az uzsonnadoboz! Sokkal tartósabb, mint a zacskó, az alufólia, és jobban is véd.

  Jó tudni!
  Egy-egy termék helyi eredetének meghatározásához hét kritériumot vehetünk figyelembe: a tulajdonos nemzetisége, a dolgozók állampolgársága, a cég székhelye, az előállítás helye, a termékek előállításához használt anyagok eredete, a cég neve és a cég termékeinek forgalmazási helye. Forrás >>
• A csomagolás ahhoz és arra kell, hogy megvédje az árut, és arra, hogy a termékinformációkat megismerhesd. A mindennapi kereskedelemben a termékek és szolgáltatások környezeti és társadalmi jellemzőiről egyszerű termékcímkék, jelképek, besorolások tájékoztatják a fogyasztókat. Az alapvető termékcímke tartalmak mellett kötelező a magyar nyelvű kezelési utasítás a készülékekhez, illetve a termékismertető a különféle árukhoz (élelmiszerek, ruházat stb.). Sajnos nem szerepel a termékcímkéken az áru és alapanyagának származási helye (csak az előállítás helye). Pedig a szállítási távolság fontos: egyrészt a gyártás helyéről a kereskedőhöz, másrészt a kereskedőtől hozzád. Az áru magyar, ha értékének több mint 50 százalékát itthon állítják elő. Az áru térségi, ha értékének több mint 50 százalékát 100 kilométeren belül; az áru helyi, ha értékének több mint felét 30 kilométeren belül állítják elő.
  • Természetesen annál jobb, minél közelebb készült, és minél rövidebb úton tudod hazavinni.
  • Ha a 13 számjegyű európai gyártmánykód első három számjegye 599, akkor a termelőjük (márkaképviselőjük) itt is van bejegyezve. A termékek többségét itthon gyártották, de nem mindet.
• Az utóbbi években világszerte jelennek meg a cserekereskedelmet, a helyi pénzrendszert újraélesztő csoportosulások. Mottójuk lehetne, hogy „munkaórám adom neked a közösségnek adott munkaórádért, mert megbízom benned”. A helyi pénzek sokszor nem hasonlíthatnak a valódi pénzekre. Sokkal inkább valamiféle kedvezményes kuponrendszernek foghatók fel. Ilyet ismerhetsz a munkahelyi cafeteria rendszerekből, vagy egyéb utalványos juttatásokból. A különbség annyi, hogy a helyi pénz mögött álló emberekkel személyes ismeretséged van, és számos közös célod és érdeked. A helyi pénzrendszer nyereségét, ha van, véleményünket figyelembe véve használják fel.
  • A helyi gazdaság részvételen alapuló, motiváló, természetes tanulási folyamat bármely korosztálynak. Ha van helyben, végy részt benne!
  • Helyi pénzrendszert támogató felületek segítségével indítsatok a helybéliekkel ti is kezdeményezést!
  • Helyi pénzrendszer nélkül is fontos barátaid és ismerőseid megújuló erőforrásait, termékeit, szolgáltatásait hasznosítani. Ennek hagyományos formája a „segítek neked, majd segíts nekem” becsületkasszáján túl a kaláka, amely hirtelen megugró munkafolyamatok (projektek) teljesítésére jön létre, és szűnik meg.
  • Szociális szövetkezetek létrehozása is kiút lehet a munkanélküliség és a helyi termékek, szolgáltatások megosztása terén. Hét természetes személy hozhat létre szövetkezést, köztük – a támogatási feltételek szerint - 3 fő 3 hónapnál régebb óta munkanélküli személy is legyen.

  Jó tudni!
  

  • A kalákatartozás nem inflálódik. A szívességbankok (cserekörök, amelyben órában mért szolgáltatásokat adunk-veszünk közösségünk tagjaival) gyakorlatilag könyvelt kalákák. Cserekör egyre több van Magyarországon, 2009 tavaszán 14 működött
  • A helyi pénzek léte a régi időkben teljesen természetes volt. A bank- és pénzrendszer központosítása háttérbe szorította a helyi pénzt Ma újraélesztik a munkanélküliség visszaszorítására, a térség, illetve település felvirágoztatására.
  • Ha nem jótékonysági, hanem kereskedelmi céllal hozzák létre a helyi pénzt, használatuk után adózni kell.
  • A helyi pénz- és időközösségek egy-kétezer taggal már szinte minden igényt ki tudnak elégíteni, ami ilyen rendszereken belül (azaz helyben) kielégíthető.
  • Többezer helyi fizetőeszköz van a világon, csak Nagy-Britanniában több száz. Szomszédaink közül Ausztriában régóta, és Szlovákiában is van helyi pénz. Magyarországon az első működő kör Máriabesnyőn, a HIFA nevű karitatív szervezet kongresszusán indult útjára 1997 áprilisában Talentum Kör néven.
• A híres helyi termékek mindig is hordoztak, hordozhattak egyedi, megkülönböztető értéket, amelyet azonban főleg távolsági kereskedelemben hasznosítottak (pl. tokaji).
  • Vásárolj hungaricumot, ha máskor nem, ajándékba!
  • A városszéli nagyáruházak csökkentik a kisebb üzletek forgalmát, miközben jelentős gépkocsi forgalmat gerjesztenek. Vásárolj helyben termelt, friss termékeket közvetlenül a termelőtől, vagy a helyi zöldség- és gyümölcspiacon. Így kevesebbet utazik az élelmiszer, kevesebb csomagolóanyag kell, és a hulladék mennyisége is kisebb.
• 2005 óta egyre több kistelepülés indítja újra piacát. Fontos, hogy a piacokon, különösen a lakóhely szerinti legközelebbi piacon mindenki tapasztalatot gyűjtsön! A gazda és őstermelő piacokat a hagyományos helyszínen, vagy jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott helyen kell létrehozni.
  • Városban laksz? Vásárcsarnokban, piacon is vásárolj, minden héten!
  • A falusi piacokról helyben kell tájékozódni, nem érdemes interneten próbálkozni.
  • Figyelem, nem minden helyi, amit a helyi piacon árulnak! Különös gonddal kerüld el azokat a termékeket, amelyek bóvlik, messze tömeggyártottak, vagy bizonytalan összetételűek. Jobb, ha helyi ismerős asztalánál vásárolsz.