Nulla hulladék, okos csomagolás

• A legfontosabb a hulladék mennyiségének minimalizálása, azaz a keletkezés megelőzése.
  • A hulladék mennyisége és minősége a termelés és a fogyasztás szerkezetétől függ. A gyártási, termelési folyamatok befolyásolása sem lehetetlen, látogasd meg a Munkahely menüpontot! Az a fontos, hogy a termelés egyre kevésbé legyen anyag- és energiaintenzív, mert ezzel együtt a hulladékok keletkezése is lassul.
  • A termelés különböző folyamataiban keletkező mellék- vagy főtermékeket és a fogyasztás hulladékait zárt, minél zártabb ciklusokba (anyagáramlásokba) kell irányítani. Támogasd azokat a szervezeteket, kezdeményezéseket, akik a hulladékszegény termelést tűzik zászlajukra!
  • Ha újrahasznosítod az üveget, a papírt, az elemeket, a motorolajat és az alumínium dobozokat, ezek újból felhasználhatóak lesznek, és az újrahasznosítással 70%-kal csökkenthető például az égetésre kerülő hulladék mennyisége.

  Jó tudni!
  

  • Magyarországon évente összesen kb. 80 millió tonna szilárd hulladék keletkezik. Túlnyomó többsége termelési hulladék. A lakosság "csak" 5,5%-át (4,7-4,9 millió tonnát) termel, azaz átlagosan 1,4 kg-ot minden nap. Ebbe beleszámít a különgyűjtött lakossági hulladék is, valamint a közintézményekben és az önkormányzatoktól elszállított hulladék is.
  • Az újrahasznosított hulladékanyagok felhasználása korábban még nem feldolgozott (szűz) anyagok helyett általában jó a környezet számára. Például újrahasznosított nyersanyagból készült egy kilogramm papír előállításához fele annyi energiára van szükség, mint szűz nyersanyag felhasználása esetén. Az újrahasznosított alumínium dobozokból nyert alumínium a szűz anyagok felhasználásához képest mindössze 5% energiával állítható el. Mindazonáltal, mivel gyakran nem tudjuk, mi történik a hulladékkal az után, hogy elhagyja az európai kikötőt, azt sem tudjuk megmondani, hogy egy adott szállítmány vagy a szállítmányok általában jót vagy rosszat tesznek-e a környezetnek.
  • A hazai települési (lakossági) hulladék évi majdnem 5 millió tonnájából 420 ezer tonnát égetnek, 1140 tonnát anyagában hasznosítanak, 3,3 millió tonnát leraknak.

• A hulladékokban (papírban, műanyagban, szerves hulladékban) lévő széntartalom égetését elsősorban azért utasítja el a lakosság, mert nem fogadja el azt a környezeti kockázatot, amit akár legmodernebb égetőművek is jelentenek mindennapi üzemelésben, de különösen vészhelyzetben. A kockázat alapja a hulladékok anyagösszetétele, amely valóban lehetővé teszi mérgek keletkezését és kibocsátását. A mezőgazdasági hulladékokból és a szennyvíziszapból komposztált szerves anyagot hasonló kockázat miatt nem fogadják földjükön a gazdák.
  • Ne feledd, minél bonyolultabb vegyipari technológia és minél többféle összetevő szükséges egy termékhez, az annál valószínűbb, hogy hulladékként is kockázatos.
  • A szemétbe kerülő klórmaradványok (fehérített papírból, PVC-ből, vegyszerekből) a lerakók spontán meggyulladásakor, de az égetőművekben is dioxinná alakulhatnak. Meg se vedd a klórozott termékeket!

  Jó tudni!
  A háztartási hulladék összetétele: 35% kevert anyag, 29% szerves anyag, 15% műanyag, 15% papír, 3% üveg, 2% fém.

• Magyarországon az egy főre jutó kommunális szilárd hulladék mennyisége évente 470 kilogramm, a veszélyes hulladék 200 kilogramm körül ingadozik.
  • A szemétért bizony előbb elmész a boltba, megveszed, aztán hazaviszed, használod a hozzá csomagolt hasznosítható részt, végül hulladékká válik. Vásárlás közben ezért egy pillanatra mindig gondolj a kukásautóra! Ez segít abban, hogy észrevedd, amikor feleslegesen vásárolsz - hulladékot.
• A hulladék ugróiskola: 1. Megelőzés, 2. Újra felhasználás; 3. Újra hasznosítás; 4. Egyéb hasznosítási eljárások; 5. Ártalmatlanítás (lerakás vagy egyszerű égetés). Hasznosításon elsősorban az energetikai hasznosítást értik (például a hulladékkal fűtőanyagot helyettesítenek a cementgyárakban). A lerakás annyit tesz, hogy az anyagot változatlan formában elszigetelik a környezet elemeitől, vagyis egy jól szigetelt területre szállítják.
  • A hulladék ugróiskola győztes osztályaiban (1., 2., 3.) maradj, ha csak lehet!
• A Te családod hány kiló vagy hány liter hulladékot termel? Ebből mennyit válogattok (szelektáltok)? Egy köbméter vegyes lakossági hulladék tömege - nagyon nagy ingadozásokkal – 120 kilogramm, de 400 kilogramm is lehet. Attól függ, inkább nehéz hamut, szerves hulladékot, vagy sok és össze nem lapított műanyagpalackot, laza csomagolást teszel-e a kukába. A körzetedre jellemző vegyes hulladék fajsúlyt meg tudja mondani a szolgáltatód, akinek telefonszámát az önkormányzati honlapon biztosan megtalálod.
  • Egy köbméter vegyes lakossági hulladék tömege - nagyon nagy ingadozásokkal – 120 kilogramm, de 400 kilogramm is lehet. Attól függ, inkább nehéz hamut, szerves hulladékot, vagy sok és össze nem lapított műanyagpalackot, laza csomagolást teszel-e a kukába. A körzetedre jellemző vegyes hulladék fajsúlyt meg tudja mondani a szolgáltatód, akinek telefonszámát az önkormányzati honlapon biztosan megtalálod.
  • Egy hatfős család számára is elérhető cél, hogy hetente "csak" 60 liternyi (kiskukányi) vegyes szemete legyen. Különgyűjtés és okos vásárlás szükséges! Legalább egy hétig próbálj meg legfeljebb ennyit termelni! Figyelem, az nem számít, ha a hulladékot máshol (nem otthon) dobod ki!
• NIMBY helyett JIMBY!
  • A „Csak ne az én kertembe!” – (not in my backyard) hozzáállás igen gyakori és igen felelőtlen. Az általunk, városunk, országunk által megtermelt hulladékot, létrehozott környezetszennyezést igenis nekünk, a létrehozóknak, a hasznok nyerteseinek kell elviselnünk. Így könnyebb megelőzni a hulladék létrejöttét.
  • Te térj át a „Just in my backyard”, a JIMBY körébe, és törekedj legalább komposztálható hulladékod megtartására!
  • Az általad megtermelt hulladék minden kilójának sorsát ismerd meg! Tudd meg, mi történik a műanyaggyűjtőbe dobált palackokkal, és azt is, hová szállítják a vegyes hulladékot! A helyi polgármesteri hivatal segít abban, hogy kapcsolatba léphess a szolgáltatóddal.
  • Mostantól ne vásárolj olyasmit, ami lerakóra, vagy hulladékégetésre kell kerüljön egyszer!
  • A kinyomozott szemétsorsokról írj, beszélgess többször is. Eközben biztosan találsz olyan fórumokat, ahol máshol élő családok tapasztalatai révén kapsz jobbnál-jobb ötleteket a hulladékról.

  Jó tudni!
  

  • A háztartási szemét felét már most újrahasznosíthatnánk, másodnyersanyag, vagy komposztalapanyag lehetne belőle. A begyűjtött szemét kilenctizedét mégis lerakással "ártalmatlanítjuk", a fennmaradót égetjük. A hulladéklerakók az elmúlt 40 év alatt elszennyezték az ivóvízbázisokat és tájainkat. A legbiztonságosabb lerakó is foglalja életterünket és a természetes életközösségek élőhelyét, azaz az élet terét.
  • A háztartási hulladék 18%-a csomagolási hulladék, melynek majdnem fele eleve nem a kukába, hanem különgyűjtésre kerül.
  • A papír égéshője csak 4,2 kWh kilogrammonként, a tüzifáé 3-4 kWh/kg.
• Vállalkozói szemét-telenség? Lehetséges! A hulladékokra úgy tekints, mint az üzleti élet nem hatékony és nem biztonságos anyag- és energiafelhasználására. A hulladéktudatossághoz szükséges, hogy:
  • anyag- és energiaigényes árucikkek helyett szolgáltatásokat használj,
  • a termékek és szolgáltatások árában megfizesd és megfizettesd az előállítás és a majdani hulladékkezelés költségeit,
  • megújuló energiaforrásokkal, minél kevesebb anyag, és minél több tudás felhasználásával állítsd elő saját termékeidet, és állítsák elő azokat az árukat, amelyekre valóban szükséged van,
  • mindenki különbséget tudjon tenni szükségletei és igényei között,
  • segítsd azokat a politikusokat, civil szervezeteket és közgazdász szakértőket, akik a "mindenkinek saját termék" megközelítés helyett a "sokak számára használható szolgáltatások" érdekében dolgoznak.
  • Meglátogathatod a Munkahely fejezetet is.
• A kockázatos hulladékok megelőzése érdekében:
  • Ne fogyassz olyan termékeket, amelyek előállítása, használata vagy hulladéka mérgező, egészségkárosító!
  • Ismerd meg és legalább hetente látogasd azokat az adatbázisokat, amelyek képet adnak a keletkező hulladékokról, a felhasznált energiáról!
  • Munkahelyeden, vezetőként kérj adatokat a termékek előállításának környezeti hatásairól (szennyezőanyag-kibocsátás, fogyasztott energia, felhasznált élőhely)!
  • A különféle anyagok közti válogatásban ne csak feldolgozhatóságukat, újrahasznosíthatóságukat, hanem megújulásuk sebességét is vedd figyelembe! Ne használjunk nagyobb ütemben több anyagot, mint amennyit a környezet lehetővé tesz.

  Jó tudni!
  

  • Magyarországon becslések szerint 75 millió E+E berendezés üzemel, ebből közel 7 millió mobiltelefon, másfélmillió számítógép illetve laptop. A használat, az elavulás, illetve a gyors amortizáció miatt jelenleg 120-130 ezer (más becslések szerint akár 200 ezer tonna) elektromos és elektronikai hulladék keletkezik évente, amelynek sajnos csak töredéke kerül újrahasznosításra.
  • Az E+E hulladék mennyisége éves szinten 10-16%-kal nő (háromszor gyorsabban, mint a kommunális hulladéké! 2008-ra várhatóan megközelíti (elviekben meg is haladhatja) a 150 ezer tonnát.
  • Idehaza számítógépből 100-150 ezer, tévéből és monitorból pedig közel 200 ezer kerül a szemétbe évente, egy fogyasztó átlagosan 16 kg ilyen típusú szemetet tesz hozzá az éves mennyiséghez.
• Mit tehetsz? Fogd a kukádat diétára. Keresd fel a Hulladék Munkaszövetség honlapját, de addig is:
  • Vásárolj helyi termelőtől! Segítsd helyi közösségedet abban, hogy az önellátás növelésére hatékony helyi gazdaságot alakítsatok ki, jó munkahelyeket teremtsetek, közösen cselekedjetek közös célokért. Látogasd meg a Pénz, piac, termék; és Méltó fogyasztás fejezeteket!
  • A padlás kitűnő ruha, cipő raktár. Zsákban, dobozban tárolj, egerektől, nedvességtől védd! Jól jöhetnek még ezek a dolgok, később neked, vagy másoknak, rászorulóknak.
  • A könyvtár ember-, és környezetbarát szolgáltatás. Fedezd fel (újra)! A betű nem vész el, add tovább!
  • Fedezd fel a cserebere piacokat, használt, de még jó állapotban levő tárgyakat megosztó "garázs" kiárusításokat, ruhaturkálókat! Nem a szegénységről, hanem az anyag körforgalomban tartásáról van itt szó! Találsz könyvet, irodai és lakás berendezést, díszletet, digitális hordozót és tartalmat (pl. DVD, illetve szoftverek), játékszereket, ékszereket, sporteszközöket, járműveket, háztartási eszközöket és házkörüli szerszámokat. A felsoroltak ugyanolyan jól szolgálnak használtan is, mint újan.
  • Az egyes építőanyagok szükséges mennyiségét nem lehet mindig pontosan kiszámítani, így előfordul, hogy néhány darabot, kisebb mennyiségeket utólag kell beszerezni. Keresd fel a nemsitt.hu honlapot.
  • A játékok legtöbbjét csak rövid ideig használják, majd pedig eldobják. Válassz használt, másoknál már bevált játékot, vagy jó minőségű, tartós játékokat, amelyeket több generáció is használhat gyermekkorában! A régi játékokat add el a bolhapiacon, hogy azokat mások is használhassák, másfelől viszont te és gyermekeid is jól szórakoztok.
  • Képzeld csak el, micsoda hulladékhegyet termel az eldobós pelenka, amikor legközelebb pelenkát vásárolsz! (Kb. akkora piramist, mint amit 400 nagy csomag új pelenka a boltban, mivel már nincs összenyomva, és van hozzáadott tartalma.) Lehetséges megoldásokat a Nevelés fejezetben találsz!
  • Ragassz a postaládára üzenetet: "Reklámkiadványokat nem kérek"; "Címzetlen küldeményeket bedobni tilos!"; "Hulladékszegény háztartás! Kérem, ne terhelje postaládámat feleslegesen!"
• A gyártók folyamatosan fejlesztenek, gyors egymásutánban dobják piacra a jobbnál-jobb készülékeket. Ezzel együtt jár a termékek életciklusának rövidülése, amely a kiszolgált berendezésekből származó hulladék mennyiségének gyorsuló növekedésével jár együtt.
  • A tartós fogyasztási cikkek (mosógép, mosogatógép, hűtő, tv, videó, hajszárító, porszívó stb.) beszerzése előtt mindenképpen próbáld a régit megjavíttatni. Több szerelőt is kérdezz meg, vállalja-e a javítást!
  • Ismerd meg a környékbeli javítóműhelyeket, és azokat is, amelyek napi útvonaladba esnek. Egyrészt megtakarítod egy ideig új meg új termék előállítását, másrészt munkát adsz a körülötted élőknek. Ezek nagyon fontosak egy környezettudatos lakóhelyen.
  • Látogasd meg a Méltó fogyasztás fejezetet!
• A házi, otthoni, környéki komposztálás azt jelenti, nem keletkezik hulladék. Pontosan annyival kevesebb keletkezik, mint amennyit a komposztra teszel.
  • Komposztálni szinte bárhol lehet! Nem csak kertes házban, de társasházban, közparkban, kollégiumban is. Keress társakat, vagy csak egyeztess családoddal!
  • A települési szintű komposztprogramokra most nagyon sok támogatás elérhető. Az a jó, ha házi komposztálás is van, mert minek elszállítani a komposztálható hulladékot máshová, ha a közelben is elfér?!
  • A saját és a közösségi komposzt is sokkal bizalomgerjesztőbb, mint amit messziről szállítanak. Használd bátran, akár a járda menti fácskák táplálására!
  • Tanácsokat az Biokert fejezetben is találsz.
• Sportot űzni a szelektálásból is lehet, nemcsak a hulladékmentességből. Fontos, hogy a hulladékválogatós kedvedet sose engedd a tudatos vásárlási szándék fölé nőni!
  • Külön gyűjtsd azokat, a hulladékokat, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, ipari terület, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyag fajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók!
  • Ne feledd: akkor van értelme a válogatásnak, ha a boltban az újrahasznosított anyagú termékeket meg is veszed.

  Jó tudni!
  

  • Az újrahasznosítás alapanyagot, energiát, valamint hulladéklerakó kapacitást is "megtakarít" saját jövendő igényeink, vagy a következő generációk számára.
  • Egy alumínium italosdoboz gyártásához annyi energia szükséges, mint amennyit egy férfi egy év alatt elhasznál a villanyborotvája működtetéséhez. Egy tonna alumíniumfólia előállításához majdnem hat tonnányi kőolajjal egyenértékű energiára van szükség, ha bauxit a kiindulási alapanyag, de csak töredékére, ha már használt (és begyűjtött) alumínium a kiindulási anyag. A megtakarítás 13500 kWh. Képek >>
  • Újrapapír 1 kilója az újpapírhoz képest megtakarít 2,2kg fát, 350-700 liter vizet, 8 kW energiát, és ha fehérítetlen, néhány gramm oxidálószert. Azaz tonnánként 10- fát, 4 MW-nyi villamos energiát, 280l kőolajat, 32 köbméter vizet.
  • Üveget törött üvegből gyártani tonnánként 9kWh-val kevesebb villamos áram révén, és 0,15 köbméterrel kevesebb víz révén lehet.
• Kartondobozban veszel innivalót, újratölthetőben, vagy vezetéken?
  • Látogasd meg a Tiszta víz és a Teljes étel fejezetet!
  • Újratölthető csomagolású italt vegyél elsősorban, vagy saját palackot, termoszt használj! A csomagolást vissza kell juttatni a kereskedőhöz, akármennyire nehezített is ma ez a feladat.
  • Ha mégis dobozosat vásárolsz, a csomagolást gyűjtsd külön! Lakóhelyed gyűjtőrendszere szerint dobd az italos dobozokat a megfelelő szelektív gyűjtőbe. Leggyakrabban a papír-, de egyes településeken a műanyaghulladék között van a helye, attól függően, hogy a válogató-rendszer hogyan tudja egyszerűbben kezelni. A helyi szolgáltató hírlevelében, illetve egyre inkább a konténerre ragasztott matricával hívja fel erre a figyelmet.

  Jó tudni!
  

  • A többrétegű italos-kartondoboz nem papír, s nem is műanyag. Háromféle anyagtípusból készül: legalább 75%-ban papírból, továbbá műanyagból (polietilénből) és alumíniumfóliából. A italos karton gyártása, újrafeldolgozása, -hasznosítása energiaigényes folyamat. A különgyűjtött dobozok külföldi papírgyárba kerülnek. Ott aprítás és áztatás után papírpépet nyernek ki, a maradék anyagokat égetőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják (égetéssel). Létezik olyan eljárás is, amelynek során a dobozokból felaprításuk után meleg préseléssel táblákat gyártanak, melyeket a bútorgyártásban vagy szigetelőanyagként felhasználnak.
  • Európában évente több mint 1 millió tonna italoskartont gyártanak, és naponta 100 millió liter folyékony élelmiszert - tejet, gyümölcslevet, bort, vizet, levest, joghurtot – csomagolnak. Az EU-ban a keletkező italosdobozok harmadát visszagyűjtik, ennek felét égetik, felét anyagában hasznosítják. Forrás: Corvinus: Az italoskarton csomagolás trendek (2008)
  • Az aszeptikus italos dobozok (UHT) 75% papír, 20% PE, 5% Al-ból, a nem aszeptikus italos dobozok 91% papírból és 9% PE-ből állnak. 1 fából 5300 italos karton dobozt lehet készíteni, hagyományos papíripari eljárással, valamint műanyag és alumínium társításával. Forrás: HOE
  • Egy teherautó kétszer annyi italoskartonba csomagolt tejet és gyümölcslevet képes elszállítani, mint üvegbe töltöttet. Forrás >>
• Rendeltetés szerint használd a hulladékgyűjtő szigeteket, hulladékudvarokat! Ha szerencsés vagy, élhetsz a házhoz menő szelektív gyűjtőrendszer előnyeivel.
  • A háztartásodban a különböző hulladékfajtákat gyűjtsd külön! A papír, az üveg, a műanyag és a fém frakciókat rendszeresen (hetente) gyűjtik a szolgáltatók, ritkább hulladékokat csak évente kétszer (lomtalanításkor), vagy szükség szerint (átvevő, hasznosító helyszíneken).
  • Elektronikai hulladékot, rossz berendezéseket, akkumulátort, elemeket meghirdetett napokon és helyszíneken, általában évente egyszer gyűjt a települési szolgáltató, vagy elviheted hulladékátvevőhöz.
  • Gumiabroncsot a gumiszervizek is átveszik.
  • A roncsautót az autóbontókba vitesd el.
  • Lejárt szavatosságú gyógyszert, el nem használt gyógyszer maradékait a gyógyszertárakban kell leadni.

  Jó tudni!
  

  • Figyelem, a lomtalanításkor a közterületeken különgyűjtött veszélyes hulladékok, elemek valóban veszélyesek! Őrzésükről gondoskodni kell, széthordása tilos!
  • Lomtalanításkor tilos az elektronikai termékek utcai kibelezése, a hűtők hűtőfolyadékának kiengedése! Nagyobb a környezeti kár a környezetvédelmi akcióból, mint akció nélkül.
  • Évente 40 millió tonna elektronikai hulladékot termel a világ. Az EU tagállamaiban lakosonként átlag 15-20 kg új készüléket értékesítenek, ugyanakkor mindössze 3-7 kg működésképtelen készüléket gyűjtenek vissza. A visszagyűjtött berendezéseknek csak 15-30 százaléka kerül újrahasznosításra. Forrás: ENSZ és az Európai E-hulladék Hasznosítók Szövetsége (EERA) adatai alapján, 2010
• Szemétégetés, hulladékégetés
  • Az a tény, hogy egy országban hulladékból energiát nyernek, sajnos számos embert arra sarkallhat, hogy otthon is megpróbálkozzon ezzel.
  • Sose égess műanyag tartalmú hulladékot otthon! Olvasd el a Levegő Munkacsoport Ne égesd el! Füzetét!
  • Segítsd lakóhelyeden a környezetvédő lakossági csoportokat, akkor is, amikor hulladék különgyűjtésére buzdítanak, és akkor is, amikor a hulladékos szolgáltatóval tárgyaló önkormányzatot segítik!
  • Látogasd meg a Fűtés-hűtés fejezetet!

  Jó tudni!
  

  • Figyelem! A műanyag műszakilag és kémiailag ellenőrizetlen (háztáji) égetése során mérgező füstgázok keletkeznek.
  • A szemét "ártalmatlanítása" lerakókon zajlik. Itt nem történik szinte semmi, hacsak véletlenül fel nem gyullad a lerakó, vagy ha a csapadékvíz ki nem mos vízoldható mérgeket. A lerakók metántermelése folyamatos, beavatkozni sem kell… A szemét "ártalmatlanítás" másik fő módszere az égetés. A hulladékot szárítják, gázosítják, majd zárt térben 800-1000 Celsius-fokon égetik – csak azért, hogy ne legyen szem előtt, a lerakón. Az égetés után visszamaradó hamu tömege tizede-ötöde az eredeti mennyiségnek, ugyanakkor gázok is keletkeznek. Az égetés során nem semmisülnek meg anyagok, csak megváltozik kémiai minőségük. A hulladék égetésre kerül akkor is, amikor "termikusan hasznosítják", csak éppen itt a hőenergia tartalmat (ami szabály szerint 18-42 MJ/tonna legalább) gondosan tárolják, hasznosítják. A hulladékégető művek füstgázai és melléktermékei veszélyesek, ezért rendes üzemelés esetén nagyon gondosan kell betartani az előírásokat.
  • Az égetés hátránya mérgező gázok, például dioxinok kibocsátási kockázata, a képződő salak, ami később lerakásra kerül (bár egy része visszaforgatható), és a gáztisztításból eredő vízszennyezés. Rendkívüli helyzetben a hulladékégető művek biztonságpolitikai kockázata nagy.
  • A házi égetés ma az egyik legnagyobb közvetlen és közvetett egészségügyi kockázat itthon. Közvetlenül a szegény családokat sújtja, közvetve a Kárpát-medencei lakosság egészét a légnemű szennyezőanyagok miatt.
  • Az RDF és az MBH a hulladékok hőenergia hasznosításával kapcsolatos rövidítések. Minél kisebb üzemekhez tartoznak ezek a folyamatok, annál nehezebb a technológiai folyamatok pontos ellenőrzése, azaz annál nagyobb a káros kibocsátás kockázata. Ugyanakkor minél nagyobb egy ilyen üzem, annál messzebbről kell szállítani az „üzemanyagot” hozzá, illetve annál inkább érzik úgy az üzem környékén lakók, hogy mások környezettudatlan viselkedése (hulladéktermelése) miatt romlik lakóhelyük levegőminősége és ingatlanjaik értéke.
• Lehetőleg ne vegyél meg semmit, amiből veszélyes hulladék lesz! Ha mégis, akkor körültekintően bánj ezekkel az anyagokkal!
  • Otthonodban többféle, a környezetre veszélyt jelentő hulladék is keletkezik. Veszélyes hulladék minden, ami mérgező az élőlényekre, az emberre (pl. lejárt szavatosságú gyógyszer, festék és oldószer és csomagolásai, olajos hulladék, elem), Juttasd ezeket begyűjtő helyre! A veszélyes hulladékok egy része gazdaságosan nem hasznosítható, begyűjtésük után vagy égetésre vagy betonsilókban tárolásra kerülnek, másokat anyagukban hasznosítanak.
  • Alacsonyabb mesterséges anyagtartalmú, kevésbé feldogozott, minél természetesebb termékeket, valamint szolgáltatásokat válassz! Ezzel csökkented a hulladékok veszélyességét.
  • A gyógyszereket, vegyszereket a kereskedőnél lehet leadni.
  • Lomtalanításkor, de legalább évente az önkormányzat megszervezi a veszélyes hulladék összegyűjtését is. Addig azonban otthon, fedett, zárt helyen, egymással nem összekeverve kell ezeket az anyagokat tárolnod!
  • Szárazelem helyett akkumulátorokat használj, melynek tartósságát gondosan óvod!
• Elemi akkutan
  • Nem tölthető elemeket inkább ne használj! Lejárt ügy, a technológia gyorsabb nála. Az utolsó példányokat (teljes lemerülés után) elemgyűjtőbe dobjad!
  • Az akkumulátorokkal (tölthető „elemekkel”) nagyon takarékosan és gondosan bánj! A nikkel-alapú akkumulátorokat például első használat előtt hosszan, legalább 12 órán át kell tölteni. A nikkeles akkumulátorokat majdnem teljesen le kell meríteni, majd teljesen fel kell mindig tölteni.
  • A lítium-ion (notebook, telefon stb.) akkumulátorokat töltöttségtől függetlenül bármikor lehet tölteni, ám nem szabad teljesen (25% alá) lemeríteni ezeket. A lítiumos akkut újonnan is azonnal használhatjuk, nem kell elsőre tölteni.
  • Egyik elemet vagy akkut se hagyd melegben, vagy napon!
  • A legalább félévre használatból kivont készülékek akkujait hűvösön (hűtőben, kamrában, pincében) lehet tárolni, jól becsomagolva a nedvesség ellen. Fagyasztani tilos! A nikkeles akkut majd újra fel kell teljesen tölteni.
  • Egyetlen elemet vagy akkut se dobj a szemetesbe, mind veszélyes hulladék!
• Háztartási veszélyes hulladékok, és kezelésük:
  • Festékek, hígítók, oldószerek: Elkülönített begyűjtésük után lerakással ártalmatlanítják őket. A vegyszer- és festékmaradékok ideiglenesen fűrészporral, homokkal keverhetők, majd lezárva, elkülönítetten tárolhatók.
  • Szárazelemek és akkumulátorok : A bennük levő nehézfémek (higany, kadmium) különösen veszélyesek a környezetre (higany: vese- és idegrendszer-károsodás, kadmium: tüdő-, vese- és májkárosodás). Az összegyűjtött szárazelemek illetve akkumulátorok egy részét (ólom, cink, nikkel, kadmium, réz, ezüst) újra lehet hasznosítani, a használhatatlan részek az aszódi hulladéklerakóba kerülnek.
  • Elhasznált sütőolaj, zsiradék: Szűrés és ártalmatlanítás után felhasználják. A háztartásokban: jól záródó üveg vagy műanyag edényekben tárolhatók, és lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akciókon, hulladékudvarokban vagy vállalkozásoknak leadhatók. Az olaj egy része, szűrés után állati takarmányba kerül, illetve a vegyipar használja fel, vagy aszfaltba keverik. Legújabban tetőcserép bevonat készül belőle, polimerizálás után.
  • Gyógyszermaradékok:  A lejárt szavatosságú gyógyszerek visszagyűjtése a gyógyszertárak feladata. Általában égetéssel ártalmatlanítják. Nagyon fontos, hogy ne kerüljön élővizekbe (lerakókból, vagy szennyvízen keresztül).
  • Fáradtolaj, olajos hulladékok: Csomagolásuk is veszélyes hulladék. A benzinkutaknál általában le lehet adni a kiürült csomagolóanyagokat és az összegyűjtött fáradtolajat, míg a gépkocsik javíttatásánál, a szervizekben a veszélyes hulladék minden grammjával el kell számolni. Érdemesebb szervízben javíttatni, mint otthon, vagy ellenőrizetlen feketeüzemben!