Méltó fogyasztás

• A már kialakult ellátórendszerek (pl. szociális ellátórendszerek, nyugdíj, egészségügyi ellátás, épített infrastruktúra) átalakítása, új társadalmi elvárásokhoz igazítása teher mindenki számára. A Föld alig néhány országában, Magyarországon is, több évtizede folyamatosan csökken a lélekszám. Az országok túlnyomó, döntő többségében növekszik. A hazai döntéshozóknak, így neked is, egyszerre kell ismerniük a globális túlnépesedés és a csökkenő lakosság folyamatait. Döntéseid léptékét és irányát saját közösséged kell megszabja.
  • Minden nap tudj meg valamit, olvass a nálad sokkal rosszabbul élőkről, vagy nézz rájuk!
  • Fogadj testvéredül, titokban vagy nyilvánosan valakit, aki nálad sokkal rosszabbul él! Mindegy hogy helybéli ő, vagy valamelyik másik kontinensen él. Fontosabb, hogy hasonló korú legyen.
  • Válassz magadnak egy „fenntartható fejlődés” definíciót, és tanuld meg!

  Részletek az Alkotmányból:

  • “A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.”
  • Az alapvető jogok közé tartozik az élethez (8.§(1)), az emberi méltósághoz (54.§(1)), valamint a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz (55.§(1)) való jog.
  • “A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez” (18.§).
  • “A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság [...] az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.” (70/D.§(1,2))

  Magyarország a világ azon 18 országa közé tartozik, ahol fogy a népesség. A másik 168 országban ellenben rohamosan növekszik. Naponta 210000, másodpercenként 2-3 fővel több ember él a Földön. (ENSZ)
  Tabu (tabu kellene legyen) minden emberi tett, ami élhetetlenné, halálossá teszi saját élőhelyünket.

• Minél nagyobb egy rendszer, annál könnyebben terheli másokra szennyezését, kárait, és annál könnyebben sajátítja ki a hasznokat. Az épített ellátórendszerek túlméretezése (pl. regionális hulladékkezelő vagy szennyvízkezelő rendszer erőltetése ott, ahol több helyi megoldás hatékonyabb lenne) alapvetően téves. Téves menedzsmentszemléletből és közönséges beruházói érdekekből fakad, bár rendszerint a biztonsági kockázatra hivatkozik. A jelenlegi infrastruktúra-szabványok előfeltételezik, hogy 20-30 év múlva is azonos szabványokkal lesz ellátható az adott szükséglet vagy igény. Ez azonban egyáltalán nem biztos.
  • A kisebb infrastruktúráknak jobb az alkalmazkodása, jobb adaptációs képességekkel bírnak, mint a nagyméretű rendszerek. Ha lehetőséged van rá, ezek fejlődését támogasd!
  • Segítsd az aktív környezetvédő szervezetek munkáját, adószázalékkal, de időddel is! Látogasd meg a Zöld akció menüpontot!
  • Amikor a csapot kinyitod, a villanyt felkapcsolod, vagy a kukát kiviszed, jusson eszedbe a hozzájuk tartozó rendszer és üzlet! Jó, ha személyesen ismered a rendszer döntéshozóinak egyikét. Látogasd meg a Pénz, piac, termék fejezetet is.

  Jó tudni!
  Az infrastrukturális építményeken alapuló környezetvédelmi ellátórendszerek meglepő módon a környezet terhelését csak lokálisan csökkentik, mivel a terhelést más (kevésbé érzékeny, vagy kevésbé kockázatos) befogadó környezetre terhelik rá. Például a kezeletlen, vagy előkezelt, de bizonytalan eredetű, összetételű szennyvíziszapot lerakják, égetik vagy komposzt helyett használják, azzal feladatot adnak a következő nemzedékeknek a rekultivációval, a jelen orvosainak és műszerészeinek a levegőszennyezéssel, a gazdálkodóknak a termények bevizsgálására és nehézkes értékesítésére. Ez az ún. „átterhelés” jellemző minden csővégi környezetvédelmi megoldásra.
• A jóléti társadalmakban elfogadott igények (rekreáció, szociális vívmányok, luxusáruk stb.) és életviteli jellemzők egyszerre szülnek ellenérzést és igényt a fejlődő térségekben. Az emberiség együttesen pedig jelentősen túlhasználja a Föld által nyújtott természeti erőforrásokat. Az egyenlőtlenség önmagában konfliktusforrás, és az egyenlőtlenség mértéke egyre nagyobb. A társadalmi biztonság érdekében szükséges, hogy a lehető legtöbb ember kielégítő (emberhez méltó) életet éljen, részesüljön az adott térségekben létrehozott hasznokból, és minél kisebb legyen az externális (okozója által meg nem fizetett, másokra átterhelt) környezeti károkozás.
  • Kérdezz utána családodban, hogyan éltek felmenőid! Vajon generációk óta a többség ismerte a jólétet, vagy éppen nélkülözött? Érdekes lehet, hogy mi volt az ünnepi menü nagyszüleid, akár dédszüleid családjában.
  • Vajon mennyi hulladékot termeltek dédszüleid évente? Becsüld meg!
  • Ismerkedj meg a ránk hagyott környezeti puttonyokkal! Az azóta betiltott vegyszerek fejlődési rendellenességeket, vékonyodó ózonréteget, mérgeződő ivóvíz készleteket, egyre szennyeződő tengervizet okoznak még ma is. Pedig jó szándékkal, fejlődésbe vetett hittel indultak ezek a lavinák is.
  • Légy elővigyázatos! Minden új dolog, újfajta lehetőség igénybevétele előtt gondold végig az összes mellékhatást. Keresd meg tudományos (objektíven igazolt) bizonyítékát az újdonság semleges vagy kedvező voltának! Ha nem találod, hagyd ki életedből!

  Jó tudni!
  Olyan világban élünk, ahol:

  • a népesség 40%-a napi két dollárnál kisebb összegből él,
  • 1,1 milliárd ember (minden hatodik ember) nem jut egészséges ivóvízhez, és
  • 5000 ember meghal minden nap a szennyezett víz miatt,
  • 200 millió ember folyamatosan, 900 millió ember rendszeresen éhezik.

  Magyarországon:

  • szegénységi küszöb alatt él az emberek 16%-a
  • túl sok ammónium van az ivóvizében 1,6 millió embernek
  • csaknem 1,5 millió lakos otthonában határérték feletti az ivóvíz arzéntartalma
  • évente 1-4 ezer fő vízeredetű megbetegedést kap
  • a születéskor várható átlagos élettartam férfiaknál 7 évvel, nőknél 5 évvel kevesebb, mint az EU átlag (fiúcsecsemők várható életkora itthon 69 év volt, leányoké 77 év)
  • az életből férfiak 55, nők 58 évet töltenek egészségben, a többit betegségben
  • a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos
  • a lakosság 16%-a sportos, 9%-a sportol,
  • életünkből 42 évet boldogan élünk le, a többit boldogtalanul. (KSH, 2007-2008-as adatok)

  Egy milliárd embernek naponta egy dollárral kell beérnie. Másfél milliárd ember (a világ népességének leggazdagabb ötöde) a Földön megtermelt jövedelem 75%-ával él. A megtermelt javak és a szolgáltatások 96%-át a népesség 5%-a fogyasztja el. A világ száz legnagyobb jövedelemmel rendelkező gazdasági egységének listáján 58 ország és 42 vállalatbirodalom szerepel. (NFFT: Jövőkereső tervezet)
  
  Ma a Földön minden hatodik ember éhezik, öt percenként éhenhal valaki, minden negyedik ember lakóhelyén a levegő szennyezett, és a fejlődő országban élők átlagban csak kétharmadannyi ideig élnek egészségesen, mint a jóléti társadalmak polgárai.
  Az USA-polgárok átlagos testtömege 2005-re, 30 év alatt 71 kg-ról 81 kg-ra nőtt a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés szerint. Ugyanebben az időszakban nemcsak többet ettek, de több ételt is dobtak a szemétbe: évente, fejenként 58 kilogramm helyett 88 kg ételt. Mivel az országban a mezőgazdaságé az ivóvízfogyasztás 70%-a, ez egyben azt is jelenti, hogy manapság az észak-amerikaiak ivóvízfogyasztásának negyedét szemétre használták fel. Forrás >>
  
  Az éghajlatváltozás nem a jövő, hanem jelen. Már 0,7 Celsius-fokkal nőtt az átlagos globális hőmérséklet, az utóbbi évtizedben egyre gyorsabb ütemben. 2002-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Világtalálkozóján, Johannesburgban megállapították, hogy a Föld állapota a Riói Világtalálkozó óta eltelt évtizedben tovább romlott, minden erőfeszítés ellenére. 2009-re 40%-kal nőtt a világ szén-dioxid kibocsátása 1990-hez képest. Forrás >>

• A világon a nélkülöző és a jólétben élő emberek térben eléggé elkülönülnek. A sok földi erőforrást felhasználók az úgynevezett „fejlett” országokban élnek. Ők a túlfogyasztók. Az egy főre jutó erőforrások használatának arányát jól szemlélteti az ökológiai lábnyom, melynek különbségei szintén mutatják a globális egyenlőtlenséget. Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hány hektár terület tartja el őket.
  • Becsüld meg (akár több módszerrel is) saját ökolábnyomodat!
  • Az ökolábnyom nagyobb közösségekre is számolható. Ismerkedj meg családod, munkahelyed, településed ökológiai lábnyomával!
  • Próbáld ki, utazási szokásaid mekkora nyomot adnak! A lábnyombecslőkkel szimuláld, hogy kevesebbet, vagy többet repülsz, hogy egyéni vagy közösségi közlekedési módokat használsz, hogy munkanélküli vagy, avagy dolgozol.
  • Ellenőrizd, mennyiben változik lábnyomod, ha húsmentesen táplálkozol, és mennyiben, ha vidéken/nagyvárosban élsz.

  Jó tudni!
  

  • Az egy főre eső erőforrások használatának arányát jól szemlélteti az ökológiai lábnyom, melynek különbségei szintén mutatják a globális egyenlőtlenséget. Az országok mellett különféle intézmények, települések, folyamatok, és egyének is becsülhetik ökológiai lábnyomukat. Ez lehetőség arra, hogy az érintettek – szolidaritásuk jeleként – tudatosan csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Ennek leghatékonyabb módja a mobilitással (közlekedés, szállítás), az élelmiszer-fogyasztással és lakhatással kapcsolatos anyag és energiafelhasználás csökkentése, amelyeket helyi, szervezeti döntések révén is el lehet érni. Ma az ökológiai lábnyomunk több mint 50%-át a szén-dioxid kibocsátó folyamataink adják. A magyarok fejenként átlagosan évente 6 tonna szén-dioxid kibocsátásért felelősek.Lábnyomaink 2008
  • Az ökológiai lábnyomok összehasonlításából kiderül, hogy ha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot, stb.) mint például az észak-amerikai állampolgárok, akkor a Föld lakosságát 6 Föld bolygó tudná ellátni. Ha mindenki olyan nagy lábon élne, mint egy átlagos magyar, akkor három bolygóra volna szükségünk. Vagy: ezen a Földön csak harmadennyien férnénk el.
  • A Nagy-Londoni Hatóság becslése szerint London lábnyoma 300-szor nagyobb, mint a területe, azaz az egész Egyesült Királyság területének kétszeresére van szüksége. A városokból eredő szennyezés gyakran hat a városon kívüli területekre. Forrás >>

• A nemzetközi kereskedelem fontos, nemcsak az ellátásban, hanem a békés kapcsolatok fenntartásában is. A termékek többségét azonban nem távolsági, hanem közeli kereskedelemben érdemes megvenni, minél közvetlenebbül. Így jó neked, és a környezetnek is. Nemcsak a távolról szállítás, hanem a hosszú kereskedelmi láncolat is növeli az ökológiai lábnyomot. Ráadásul a hosszú kereskedelmi láncba termelő gazdának, őstermelőnek az értékesített (végső) jövedelem 40%-a, ha marad.
  • Mindenképpen ellenőrizd, működik-e 70 km-es környezetben Termelői Értékesítő Szervezet! A TÉSz-ek a zöldség–gyümölcs termelők önszerveződése (pl. Mórakert, Kiskunsági TÉSZ, KistérTész, Fresh Fruit TÉSZ, Alföld Régió Szövetkezet). Mindig környéki TÉSz termékét válaszd, ne a távolit, vagy ismeretlen eredetűt!
  • Látogasd meg a Nyitott Kert Alapítványt, mely csomagküldő kereskedője a budapesti és kelet pest-megyei családoknak és intézményeknek. Fogyatékosokat segítő, bio mezőgazdálkodó közösségek áruit forgalmazza.
  • A Szövetség az Élő Tiszáért is a kereskedelmi és érdekvédelmi (TÉSz-es) célok mellett környezettudatos tájgazdálkodást is folytat. Virtuális (netes) és valós piacokon is megjelenik, együttműködik nagy civil hálózatokkal. Ezek révén egyszerre, nagy tömegben szállítja a termelőtől a fogyasztóhoz közeli piacig vagy helybe a mezőgazdasági termékeket. Minden évszakban vásárolj tőlük!
  • Bátran látogass ki a vidéki városok vásáraiba. Válassz hazai kézművesek és termelők termékei közül. Ilyen helyen biztosan tudsz mézet, fűzfakosarakat, faárúkat, hordókat, akár még régi népviseleteket, vagy újabb, de népi ihletésű ruházatot vásárolni.
  • Látogasd meg a Pénz, piac, termék fejezetet a helyi termék hálózatok, és a szociális bolthálózat miatt!

  Jó tudni!
  

  • "Galgafarmon öt–nyolc hektárra van szükség egy munkahely fenntartásához, a monokultúrára alapozott mezőgazdasági nagyüzemekben száz–százhúsz hektárra." Forrás >>
  • A legrövidebb termékpálya a termelő-fogyasztó kapcsolat. Ha van köztük kereskedő, lehetőleg csak egy legyen. A MAGOSz célja közvetlenül a (főleg városi) kiskereskedelmi üzletekbe közvetíteni a termékeket, kiiktatva a nagykereskedőket, viszonteladókat, neppereket. Piacain minden áru igazoltan magyar őstermelőtől, gazdától, vagy biogazdától származik. A piacon a termelőt személyesen ismerő, vagy maga a termelő árusíthat csak. Ennek nem tervezetett mellékhatásaként nyílt meg 2009 januárjában Ferencvárosban a szociális bolthálózat első üzlete, amelyből országos mozgalom bontakozott ki (több mint 740 üzlettulajdonos jelezte csatlakozási szándékát). Részletek >>
• Közönséges árufogyasztásodat megfelelőbb árufogyasztással helyettesítsd, ha már szolgáltatásvásárlással nem tudod helyettesíteni. Tőkeigényességgel, anyagigényességgel, sok tudással vagy főként sok szállítással jellemezhetők az egyes termelési módok. A magas munka- és tudásigényű termékek általában környezetbarátak. A főként tőke- és szállításigényes termékek ezzel szemben nem környezetbarátak. A munkaerőigényes és tudásigényes termékek tehát vonzóbbak.
  • Alapszükségleteid ellátását (evés, ivás, fedél) kivéve mindig törekedj termékek helyett szolgáltatásokat (pl. autó helyett bérletet, takarítószerek helyett takarítást) vásárolni.
  • Tedd be és vedd ki részed közösségi szolgáltatásokból! Ezzel másoknak időt takarítasz meg, cserébe használhatod mások szabadidejét, az általuk a közösségnek felajánlott szabadidőben megszervezett folyamatok révén.
  • Anyagi javak sokasága helyett fordíts többet a nem anyagi természetű fogyasztásokra, például pihenésre, szórakozásra!
  • Önazonosságodnak (identitásodnak) egyre fontosabb eleme saját fogyasztói-vásárlói szokásod. Találd meg társaidat a tudatosan vásárlók között!
  • Cseréld tudásodat, idődet mások szolgáltatásaira! Látogasd meg a Pénz, piac termék fejezetet!
  • A Szabad idő fejezetben további ötleteket találsz a környezetbarát kapcsolatok építésére, csakúgy, mint a Zöld akció fejezetben!

  Jó tudni!
  

  • Magyarország legfontosabb erőforrása ma a munkaerő, sajnos azonban a foglalkoztatási szint alacsony, 2009 végén 55,5%. 3,7 millió ember igyekszik eltartani az ország 10 millió lakosát.
  • A szolgáltatások a fontos képességekkel bírók munkaidejét, humán erőforrást hasznosítanak. Emiatt a szolgáltatásokra épülő gazdasági egységek általában stabilabbak – valós szükséglet esetén -, mint a nyersanyagokra vagy tőkére épülő gazdasági egységek. A szolgáltató (amennyiben egyben gyártója is valamely termelőeszköznek vagy segédanyagnak), a termelőeszköz tartósságában érdekelt. A szolgáltatásvásárlás szinte mindig közösségen belüli foglalkoztatási potenciált is jelent.
• A környezetvédő, és más fogyasztáskritikus szervezetek minden év novemberének utolsó péntekjén, éppen a kereskedelemi statisztikákban bevásárló hónappá vált advent (és színes vasárnapjai) kezdete előtt arra figyelmeztetnek, hogy a civilizációnk által diktált túlfogyasztás számtalan káros környezeti és társadalmi következménnyel jár. Ne vásárolj semmit! napot, fejlettebb országokban Ne vásárolj semmit! hetet tartanak. Ez segít abban is, hogy sokkal kritikusabbak lesznek a reklámokkal, fogyasztói marketinggel kapcsolatban.
  • Csatlakozz a Ne vásárolj semmit! programhoz és legalább az advent előtti utolsó hétvégén egyszerűen ne végy semmit!
  • Ha sikerült, nyugodtan ismételd meg minden hétvégén, januártól kezdődően! Hidd el, működik!
  • A kicsi szép! Vásárolj kis boltokban, a közelben. Fennmaradásuk záloga a te vásárlásod.

  Jó tudni!
  "A gazdasági fejlődés társadalmi értelemben akkor fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik, minél több ember részt vesz a javak előállításában és élvezi azok előnyeit. Ennek megfelelően – az Európai Unióban is, a Lisszaboni Stratégia keretében – alapvető stratégiai cél a versenyképesség és a foglalkoztatás növelésének együttes megvalósítása, az európai foglalkoztatási stratégiában nevesített teljes foglalkoztatás elérése (ami azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív korú népesség 70 százalékának van munkahelye)." Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia

• A kereskedelem nagyon gyakran a fejlődő országok termékeit forgalmazza óriási haszonnal a nemzetközi kereskedelemben. A szegény régiók termelői számára a helyben szokásos, azaz nagyon alacsony átvételi árat adnak. Az etikus fogyasztás régóta meglévő törekvése, hogy csökkentse a harmadik világ, a fejletlenek, a volt gyarmatok kiszolgáltatottságát, tisztes jövedelem biztosítása révén. Ennek módját méltányos kereskedelemnek, fair trade-nek nevezik. A termékek Fair trade címkét viselnek. A rendszerhez csatlakozó termelők megismerik és érvényesítik az emberi jogokat. Nem alkalmazhatnak rabszolgamunkát, gyermekmunkát, illetve a bevételükből helyben iskolát, ivóvíz-hálózatot, egészségügyi intézményeket kell létesíteniük. A méltányos kereskedelem importőrei közvetlen kapcsolatban állnak a termelőszövetkezetekkel, mindig méltányos árat fizetnek a termékekért (akkor is, ha a világpiaci ár esik), gördülő, értékesítés előtti méltányos hitelt biztosítanak a termelőknek, és segítik a bio-termelés módszereinek terjedését.
  • A következő élvezeti cikkeket – legalább ünnepen, vagy ajándékba, de akár mindig - fair minősítéssel vásárold: kávé, tea, kakaó, nádcukor, csokoládé, banán, rizs, trópusi gyümölcslevek, szárított és friss trópusi gyümölcsök.
  • A kézműves tárgyak közül focilabdát, játékot, lakásdíszeket, ékszereket, textilt, kosarakat szintén a méltányos címkével rendelkezők közül válaszd!
  • A minősített Fair termékek között is keresd a biominősítésűt!

  Jó tudni!
  

  • Ázsia, és Latin-Amerika 50 országából 420 termelőszövetkezet vesz részt a minősített Fair Trade termékek előállításában. Ennek révén 800 ezer család számára biztosított a segély helyett munkából való tisztes megélhetés. Részletek >>
  • Figyelem, nem minden fair trade termék biominősített!
  • "Igen, lassan kellene élni. Nemcsak azért, mert a "lassan" legtöbbször - nem mindig-, "tovább" is. Lassan kellene élni, mert a "lassan" annyi is, mint figyelmesen, mint közelebbrõl, mint igazibban, mint emberibben élni." Márai Sándor

• Zöld akciókat a közszolgáltatás is szervez. A települési önkormányzat, az iskolaigazgatók, a minisztériumok és hatósági szerveik, sőt, a pártok is élnek az önkéntesség, és a közös környezeti érdekekért felelősséget érzők erejével, építenek érdeklődésükre.
  • Érdemes megismerkedni a hivatalos akciókkal, és szervezőikkel. Ne idegenkedj tőlük ismeretlenül!
  • Egy helyszínen, egy időben csak akkor érdemes több szervezetnek zöld akciót szerveznie, ha pontosan összehangolják munkájukat. Minden más esetben pazarlás, és a lakosság megosztása az eredmény. Ha akciót tervezel, időben egyeztess!
  • Minden szervező a saját emberi erőforrásainak leginkább megfelelő munkát végezze el, ne a többi szervezet bevett feladatát – ez fontos az együttműködés és a békesség érdekében.

  Jó tudni!
  

  • Ázsia, és Latin-Amerika 50 országából 420 termelőszövetkezet vesz részt a minősített Fair Trade termékek előállításában. Ennek révén 800000 család számára biztosított a segély helyett munkából való tisztes megélhetés. Részletek >>
  • Figyelem, nem minden fair trade termék biominősített!