Fűtés - hűtés

• Egy háztartás energiafelhasználásának döntő többségét a fűtés igényli, ez okozza a legnagyobb környezetromlást a Földön. A környezetromlások legfeltűnőbb tünetei a levegőszennyezés, és a klímaváltozás. Legtöbbször az ipari üzemek számlájára írják a nagy szennyezéseket, pedig azok nem termelnének annyit, ha nem lenne rá igény.
  • A környezettudatosságod szintjét jól tükrözi a mobilitási igényed és a lakásod melegen (vagy hidegen) tartásának a mértéke.
  • A közlekedésről lásd a Barátságos közlekedés menüpontot! A lakás fűtését, hűtését és a melegvíz ellátást itt ismerheted meg.
  • Mivel a háztartások energiafelhasználásának jóval több mint a felét a fűtés teszi ki, ezért itt lehet a legnagyobb megtakarítást elérni.
  • A lakásfelújításokkal kapcsolatban a legfontosabb feladat hazánkban a gyenge hőszigetelések javítása és a fűtési rendszerek korszerűsítse, mivel ezek az átalakítások vezetnek a legnagyobb energia megtakarításhoz. Ilyen feladat lehet a napenergia használata vízmelegítésre és áramtermelésére, a nyílászárók és a falak szigetelése, a lodzsák valamint teraszok beépítése, és a fűtési rendszerek korszerűsítése (például kondenzációs, vagy szilárd tüzelésű kazánnal).
  • Az átalakítás költségei annál hamarabb megtérülnek, minél rosszabbak a ház energetikai jellemzői.(vékony falak, rossz, vagy hiányzó szigetelések, elavult fűtési rendszer).
  • A szigetelések közül a legfontosabb a födém hőszigetelése, mivel a meleg levegő felfelé szökik ki a legkönnyebben.
  • A felújítással kapcsolatos többi (festési, karbantartási) ötletet a Felújítás menüpontban találod.

  Jó tudni!
  

  • A hazai átlagos energiahordozó keverékből előállított villamos energia termelés 1 MWh-ra jutó közvetlen fosszilis eredetű szén-dioxid emissziója: 0,706 tonna szén-dioxid megawattóránként, a MVM csoport 2006. évi fenntarthatósági jelentése szerint, míg a KSH (és az Eurostat) adatai alapján 0,41 kg/kWh a hazai előállítású, és 0,52 kg/kWh a globális adatok alapján. (lásd ábra)
  • Az EU-ban a háztartások által felhasznált energia 70%-át a lakások fűtésére használják, további 14%-et pedig vízmelegítésre. Itthon a háztartási energiafelhasználás legalább felét, az Energiaklub számításai szerint háromnegyedét a fűtés teszi ki, 11%-át pedig a vízmelegítés. Forrás >>
  • 2002-ben, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Világtalálkozóján, Johannesburgban megállapították, hogy a Föld állapota 1992 óta (Riói Világtalálkozó óta) tovább romlott, minden erőfeszítés ellenére. 2009-re több környezetpolitikai nemzetközi fórum (Koppenhágai Klímacsúcs, Tokió Biodiverzitás Csúcs) szerint továbbra is a környezetromlás a jellemző. Például mostanra 40%-kal nőtt a világ szén-dioxid kibocsátása 1990-hez képest.
  • Egy átlagos vidéki 70-80 négyzetméteres, sátortetős ház éves energiaigénye négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra, széndioxid kibocsátása éves szinten 3,5 tonna fölött van.

• Energiaforrásaink nem végtelenek. A megújulók sem azok, mivel a felhasználásuk jelenlegi szintje és módja kiegyenlítetlen környezetromlásokat okoz. Ismerkedj meg az energiaforrásokkal jobban!
  • A primer energiahordozók leginkább fűtésre alkalmasak, és csak kismértékben használhatók fel épületeink, gyártó és szállítóeszközeink működtetéséhez. Ezeknek a berendezéseknek másodlagos (szekunder) energiára van szükségünk, amit a primer energiaforrások kémiai fizikai átalakításával, nemesítésével hoznak létre. Az energiaátalakítás többnyire erőművekben történik, végső formája elektromos energia, amit mechanikai munkává lehet transzformálni. Az erőművek hatásfoka általában 30-40%-os, és szállításkor (vezetékhálózatok), elosztáskor és felhasználáskor is adódnak veszteségek.
  • Megújuló energiaforrás a nap sugárzási energiája, a szél és a folyóvizek, a tengeri árapály és hullámzás mozgási energiája, a geotermikus - geotermális energia (földhő illetve hévíz), a ma élő növényzet (biomassza) kémiai energiája, az emberi és állati izomerőben lévő energia. A potenciálisan rendelkezésre álló (azaz elérhető) megújuló energiamennyiség nem egyenletes, mennyisége nehezen tervezhető, és az energiasűrűsége alacsony. A napsütés nyáron áll rendelkezésre, amikor nincs rá igény, a szél előre tervezhetetlenül fúj. Emiatt közösségi szinten a megújuló energiák használatának feltétele a tárolás. A megújuló források hasznosítása nem korlátlan. Erdőkkel nem szabad rablógazdálkodni, bioüzemanyagokat felelőtlenség élelmiszer helyén termelni. Sokszor a hasznosítás és a berendezések gyártása komoly környezetszennyezéssel is jár. A napelemek, és a gyári kollektorok a nehézvegyipar termékei, élettartamuk és erkölcsi avulási idejük viszonylag rövid, így többször is cserére szorulnak az épület élettartama alatt. Hulladékba kerülésükkor szennyezőek.
  • A napenergiát felhalmozó fosszilis energiahordozók a földtörténet során kb. 200 millió év alatt keletkeztek, civilizációnk kb. 200 éve kezdte tudatosan felhasználni, és azóta nagy részét felhasználta. A felszabaduló égéstermékekkel brutálisan beavatkozunk a Föld cirkulációs rendszereibe (pl. a szén körforgásába) melynek leglátványosabb következménye a globális, regionális és lokális klímát befolyásoló üvegházhatás. A különböző nemzetközi előrejelzések szerint 2030-ig a világ energiafelhasználásában a kőolaj továbbra is dominál. A következő 20 évben a földgáz felhasználás mennyisége nő legjobban, bár a megújuló források aránya is lassan növekszik.

  Jó tudni!
  

  • A lakások 80%-át földgázzal fűtjük. Földgáz elégetése széndioxid keletkezéssel jár. Tévhit, hogy az a háztartás, amely csak földgázt és villamos energiát használ, tiszta, nem szennyezi a környezetet. A városi gáz és a villamos energia előállítása során keletkező szennyező anyagok és környezetkárosodások, beleértve az üvegházhatást, és a sugárzó atomerőművi hulladékokat, ezen háztartások ellátásáért (is) vannak.
  • A klímaváltozás mindenre és mindenkire hat, nem lehet elbújni előle. Hat például az Alpokra. Európa folyóvizeinek negyven százaléka innen ered és a síkvidékeken élő több tízmillió európait lát el (ezért néha „Európa víztornyának” nevezik). Egy ideje az örök jég, ami a sziklákat tartja egyben, változik. A hó fogy. A gleccserek visszahúzódnak, a jég- és hóhidak eltűnnek. A hőmérséklet minden 1ºC fokos emelkedésére a hóhatár 150 méterrel húzódik feljebb. A hagyományos hegyi útvonalak bizonytalanná válnak. Néhány gleccser, amin öt évvel ezelőtt át lehetett kelni, megváltozott. A jég eltűnik, és előkerül a szikla. Azoknak a növényeknek, amelyek alkalmazkodtak a hideghez, most menekülniük kell természetes élőhelyeikről. Forrás >>
  • Az Északi és a Déli Sarkvidék szabályozó szerepet játszik a Föld klímájában – a hűtőrendszer szerepét töltik be. A csökkenő hótakaró miatt a földfelszín a nap melegéből többet nyel el, kevesebbet ver vissza. Az óceáni áramlatok helye vagy természete megváltozik. Ez gyökeresen változtatja majd meg a klímát: sarkaiból forgatja ki azt.

• Tűzre-vízre vigyázzatok! A Földet ne hagyjátok! Energiából kevesebb is elegendő! Ne igényeid, hanem szükségleteid szerint gazdálkodj az energiával, különösen a fűtési és hűtési energiával.
  • Bármely kétfokozatú hőmérséklet-beállítás esetén nagyjából 2 Celsius-fokos különbséget kell tartani a két fokozat között annak érdekében, hogy ne kezdődjön penészedés az egyes helyiségekben.
  • A penészedés megelőzése érdekében fontos az is, hogy túlságosan nagy különbség ne legyen az egymásba nyíló helyiségek hőmérsékletében.
  • A többi, penészedéssel kapcsolatos tudást az Új ház! és a Tisztaság, tisztítás fejezetben találod!
  • Télen a használt lakószobák közül legmelegebben a gyerekszobát, a nappalit és a dolgozót érdemes tartani, 20-21°C-ot (éjjel két fokkal csökkenthető a fűtés). Az étkezőben 18-20 fok elegendő.
  • Tisztálkodás alkalmával szokás szerint 22-24 fok meleg kell a fürdőszobában, máskor 20 fok elegendő. Központi fűtés esetén a fürdőbe végy először helyi hőfokszabályozót, amit elég a fürdés, tusolás előtt 40 perccel feljebb tekerni.
  • A konyha és a hálószoba 19 foknál ne legyen melegebb, 17 fok bőven elegendő a közlekedőkben, mellékhelyiségben. A kamrában minél hűvösebb van, annál jobb!
  • A holland és a dán gyerekek 16 Celsius-fokos szobában nőnek föl, mégse fáznak. Az általános, főleg az éjszakai szobahőmérséklet szokás kérdése. Ne szoktasd magadat és családodat az egyre magasabb hőmérsékletű lakóterekhez!
  • Alacsonyabb hőmérsékleten is jól érzed magad, ha megfelelő, kb. 60%-os a páratartalom.
  • Használj időkapcsolós termosztátot! Így amikor senki sincs otthon, alacsony temperáló fűtést üzemeltetsz, és mire hazajönnek a lakók, kellemes meleg a lakás. Legalább 5%-ot megtakarítasz így a fűtésből.
  • A radiátorokon lévő egyedi hőfokszabályozó a lakás egyes helyiségeinek finomszabályozását segíti. Lehetővé teszi azt is, hogy egy ideiglenesen nem használt helyiségben (pl. vendégszobában, dolgozóban) fűtés helyett csak temperálj. Ne feledd a fürdőt, ez az első helyiség, ahol fel kell szerelni!
  • A radiátorokat, konvektorokat, kályhákat vagy fűtőregisztereket ne takard bútorokkal, mert azok rossz irányba terelik a meleget.
  • A függöny ne lógjon rá a radiátorra, különben a szoba helyett az ablak felé tereli a hőt. Emeld be a függöny alját az ablakpárkányra, rögtön, amikor behúzod!
  • A radiátor és a kályha mögé a falra, a fűtőregiszter aknájába simíts hőtükör-fóliát, ezzel a fűtési energia akár 5-6 százalékát is megtakaríthatod. A felszerelés részleteit a termékismertető tartalmazza, olvasd el!
  • A teljes fűtőrendszert karban kell tartani, a fűtési szezon előtt tisztíttatni, beállíttatni.
  • Hideg napokon, vagy ha télen elutazol, ne hagyd túlhűlni a lakást, a falakat! Kis teljesítménnyel fűts folyamatosan!

  Jó tudni!
  

  • Ha a szoba hőmérsékletét 1 fokkal csökkented, 5-6%-kal kevesebb energiát fogyasztasz a fűtéséhez. Ha 25°C helyett 20°C elegendő, 30%-kal csökken a fűtésre fordított energia.
  • Az 1992-es riói ENSZ-konferencián elfogadott éghajlatváltozási keretegyezmény az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében a legfontosabb három szennyezőanyagra, a széndioxidra, a metánra és a dinitrogén-oxidra vonatkozott. Az 1997-es kiotói jegyzőkönyv már aggregált mutatót tartalmaz, amely újabb három anyagot is bevont a csökkentésbe: részlegesen fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k), a perfluor-szénhidrogéneket (PFC-k) és a kén-hexafluoridot (SF6). Ez a hat legfontosabb üvegházgáz.
  • A jelenleg uralkodó gazdasági-piaci logikáknak megfelelően a Nemzetközi Energiaügynökség az üvegházgázok kibocsátásának 50%-os növekedését várja 2030-ig. A Kormányközi panel a klímaváltozásról (IPCC) álláspontja szerint 2030-ig az üvegházgázok kibocsátásának 50%-os csökkentése szükséges. Forrás >>

• Hőszigetelés révén tudod legegyszerűbben a legnagyobb megtakarítást elérni.
  • Régi épületedet "dryvitolhatod", ha a külső falra polisztirollemezeket ragasztasz, szerelsz. A lemezek felületét még ragasztóba ágyazott üveghálóval is be kell vonni, erre pedig vékony (sokszor színes) műanyag vakolat kerülhet. Ez a legolcsóbb utólagos falszigetelés, ám nem a leginkább környezetbarát, a műanyag tartalom miatt. A kőzetgyapot szigetelés, szilikát és nemesvakolattal környezettudatosabb.
  • A 0,2 alatti hőátbocsátású falakkal készített épületek megfelelő gépészettel kiegészítve megfelelhetnek a passzív ház kritériumoknak. Látogasd meg az Új ház fejezetet!

  Jó tudni!
  

  • A B30-as falú épületek hőátbocsátási tényezője 1,39 W/m2K. 3 cm vastag hőszigeteléssel a hőátbocsátási tényező 0,69 W/m2K-ra csökken, ami még mindig nagyon kevés. Ha 12 cm vastag homlokzatszigetelő lemezzel borítjuk, a fal hőátbocsátási tényezője 0,30 W/m2K alatt lesz, ami megfelel a mostani ajánlásoknak. A vastagabb hőszigetelés többletköltsége a teljes beruházásnak mintegy 20%-a. Tömör tégla és vasbeton falazat esetében 12-14 cm vastag homlokzatszigetelés is indokolt lehet. A jobb hőszigetelő tulajdonságú (porózus) téglák esetében sem érdemes 6 cm alá menni! A teljes, mérhető energiamegtakarítás a falazat típusától és a járulékos hőszigeteléstől függően, akár 30-50 % is lehet. Amennyiben a felújítás teljes körű (a fűtési rendszerre és a nyílászárókra is kiterjed), a megtakarítás pénzben és széndioxidban mérve is elérheti a 70%-ot. Forrás >>
  • A dryvites téglafal hőátbocsátása a ráragasztott hőszigeteléssel fokozható (több mint 20 cm vastagszigeteléssel elérhető a 0,2 körüli hőátbocsátás). Könnyűszerkezetes épületeknél 0,2 U-érték körülbelül 30 centiméter vastag szigeteléssel érhető el. Forrás >>
  • Fontos alapadatok: 1MJ = 0.278 kWh; 1kWh= 3560 kJ
• Az ajtókon, ablakokon még a dupla üvegezés esetén is megszökhet a szobába vezetett hő egynegyede. Ne hagyd!
  • Ereszd le a redőnyt, húzd be a nagyfüggönyt!
  • Ha forró radiátor mellett is hideg a szoba, akkor szinte biztos, hogy a nyílászárók résein, vagy a tető felé szökik a meleg. Az ajtók, ablakok utólagos résszigetelése egyszerű, te is megcsinálhatod. Öntapadós szivacsos szigetelőcsík helyett a hosszabb életű szilikonos (gumis, rugalmas) csíkot válaszd! Tartós és rugalmas anyagok 10-12 éven át is szolgálhatnak. A ragasztás helyett alkalmasabb a bepattintós változat. Ha az ablakkeretben nincs erre mélyedés, a Magyar Energia Brigád segíthet.
  • Szellőztetés naponta többször, de csak rövid ideig! Tárd ki az ablakot két percre. Ennyi elegendő.
• A rendkívül nagy fogyasztású légkondícionáló beépítése helyett tedd hűvössé a lakásodat természetbarát módszerekkel: például árnyékolók, redőnyök felszerelésével.
  • Hűtsd a belső légteret villamos energia nélkül! Kánikula idején szellőztess éjjel, de legkésőbb hajnalban, hosszasan. Azaz kb. egy óra alatt, reggel 6 óráig hűtsd le a falakat is.
  • Árnyékolj redőnnyel, spalettával, reluxával, függönnyel.
  • Későn (májusban) lombosodó fát (magas kőrist, diót ) ültess az ablakod elé! A diófácska növekedését nagyon felgyorsítja, ha nem hagyod elágazni, hanem minden nyár végén gondosan levágod az elágazásokat, és kezeled a sebfelületeket.
  • Amíg megnő a csemete, használj ventilátort!
  • Ha mégis vásárolsz légkondit, előtte látogasd meg a Pénz, piac, termék fejezetet! A használat során legfeljebb 5 fokkal hűvösebb klímát állíts be a készüléken, mint a kinti hőmérséklet. Ekkora hőfokkülönbséghez még könnyen alkalmazkodik mindenki szervezete.
  • Ha jár a klímaberendezés, tartsd csukva az ajtót-ablakot! Ne feledd tisztítani, és évente egyszer karbantartani – csakúgy, mint a fűtőrendszert!

  Jó tudni!
  

  • A klímaberendezések felelősek részben a beteg épület tünetegyüttes (SBS) kialakulásáért. Szemünk kiszárad, megfázunk, idegesek leszünk a monoton zúgásától.
  • A hűtés több energiát igényel, mint a fűtés: akár a négyszeresét. Egy klímaberendezés nyáron havonta akár 250 kWh-val növeli az áramfogyasztást, ami a téli fogyasztás duplája. Egy ventilátor a légkondicionáló rendszer által felhasznált energia egytizedét használja; a napellenző, a redőny, a zsalu és az éjszakai hűvösség pedig semmit.

• Magyarországon lakásainkat fűteni kell, ez alapszükséglet. A fűtéstechnika – szerencsére – nagyon gyorsan fejlődik. Az alábbi tanácsokat egészítsd ki a folyamatosan frissülő szakértői honlapok információival! Az egyedi fűtéseknél a fűtőberendezés a fűtött helyiségben található (kandalló, kályha, gázkonvektor, fali melegítő, hőtárolós elektromos kályha).
  • A kandalló hatásfoka nagyon csekély, a nyitott típusok esetén csak kb. 20-30%, pusztán díszként szolgál.

  Jó tudni!
  

  • Becslések szerint jelenleg kb. 3 millió fő jut munkalehetőséghez a megújuló energiaforrások hasznosítása által világszerte. Ez a szám a jövőbeli fejlesztések hatására megtöbbszöröződhet. Forrás >>
  • A bioüzemanyag iránti kereslet egyike azon tényezőknek, amely a legfontosabb termelő országokat sújtó aszályok, a növekvő húsfogyasztás és emelkedő olajárak stb. mellett hozzájárul az élelmiszerárak jelenleg tapasztalható növekedéséhez. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Cooperation and Development [OECD]) becslései szerint a jelenlegi és javasolt bioüzemanyag támogatási intézkedések az EU-ban és az Egyesült Államokban középtávon átlagosan 8%-kal emelik a búza, 10%-kal a kukorica és 33%-kal a növényolaj árát. Forrás >>
• A cserépkályhák tüzelőanyaga fa, barnaszénbrikett, földgáz. Akár megújuló a fűtőanyag, akár nem - a hőérzet nagyon kellemes. A hatásfokuk 65-75% között mozog., sajnos alig szabályozhatóak.
  • Cserépkályhádat közeli erdőkből származó fával, illetve hulladék faanyagokkal fűtsd, szén és brikett helyett!
  • Ne feledd évente karbantartani a cserépkályhát, tisztíttasd ki a kéményt!
  • Fűtsd nagy figyelemmel, próbáld elérni, hogy a tűz egyenletesen égjen!
  • Sose égess műanyagot, vagy vegyes háztartási szemetet a kályhában, mert mérgező a füstje!
• A gáz-helyiségfűtő konvektor kéménybe van kötve vagy parapetes.
  • Ne feledd évente karbantartani a konvektort!
• Az elektromos fűtőberendezések fogyasztják a háztartásban a legtöbb áramot.
  • Az elektromos vízmelegítőt (villanybojler) a hálózati víz minőségétől függően évenként-kétévenként mentesíteni kell a lerakódott vízkőtől. Ennek elmaradása többletfogyasztást okoz.
  • Mihamarább cseréld le az áramfaló fűtőegységet! Az áramot gépekhez, és esetleg melegvíz igényedhez használd, de ne fűtésre!
• A központi fűtéseknél a ház valamennyi helyiségét azonos hőtermelő látja el, a helyiségekben elhelyezett fűtőtestek (radiátor, padlófűtés, falfűtés) csövek kötik össze a kazánnal. A csövekben általában víz szállítja a hőt.
  • Központi fűtés esetén alapvető fontosságú a központi vezérlő szabályozhatósága, pontos ismerete!
  • Ha a vezérlő-szabályozó nem képes helyiségenkénti hőfokszabályozásra, vegyél egyedi, a hőleadókra szerelhető kapcsolókat, szabályozókat!
• A hőtermelő berendezések között vannak kifejezetten környezetbarátok is. A napkollektor vizet, vagy levegőt melegít a napenergia hasznosításával. Az így nyert hővel fűteni is lehet. A napenergia áprilistól októberig szinte a teljes melegvízigényt ki tudja elégíteni, átmeneti időszakban a fűtés 20-30%-át képes fedezni. A leghidegebb téli hónapokban (novembertől áprilisig) csak a szükséges energia néhány százalékát adja. A napkollektor éves használati melegvíz-igényed 60-70 százalékát fedezi "csak", mivel nem mindig képes a megfelelő hőfokra melegíteni.
  • A kollektor házilag is építhető. Legyen neked is kollektorod!
  • A kollektort a hőtároló tartályhoz, illetve a felhasználási helyhez minél közelebb kell elhelyezni, úgy, hogy a lehető legtöbbet süsse a nap. Látogasd meg az Új ház fejezetet!
  • A méretezéshez, és a jó elhelyezéshez szükséges szakember segítsége. Keresd meg, és hasznosítsd a hozzád közel élő energetikusok tudását!
  • Napkollektoros, szoláris melegvíz készítés nem csak új házaknál lehetséges, hanem már meglévőknél is. Egy átlagos családi ház melegvíz igényének ellátására 2-4 m2 napkollektor és 200-300 literes szigetelt víztároló szükséges.
  • A napenergiával és kazánnal fűtött tárolókban két hőcserélő fűti a vizet. Az alsó csőkígyóra a napkollektor, a felsőre pedig faelgázosító kazán, vagy egy gázkazán kapcsolódik, esetleg elektromos fűtőtest melegít. A faelgázosító kazán a jobb megoldás környezetvédelmi szempontból! A legkisebb ellátási bizonytalanságot, és egyben a legnagyobb környezettudatosságot pedig a saját, vagy a helyi termesztésű fával való fűtés.

  Jó tudni!
  

  • Tévhit, hogy a vákumcsöves napkollektoroknak jobb a hatásfoka, mint a sík-kollektoroké. A nemzetközileg elfogadott SPF kutatóintézet több mint 160 különböző napkollektor vizsgálata után úgy találta, hogy a sík-kollektorok bruttó hatásfoka jelentősen magasabb, mint a vákumcsöves kollektoroké: több mint 120 bevizsgált sík-kollektor bruttó hatásfoka 70% körül mozgott, 42 vákumcsöves kollektortípus átlagos hatásfoka csak 49%-ot ért el. Eredeti forrás >> Fordítás >>
  • Ha meleg vizet kap a mosógép, akkor a motornak elég 100-150 Wh energia. Különben a mosógép 800-1000 Wh körül használ energiát.
• A napelemek elektromos áramot termelnek. A napelemet csatlakoztathatod a villamosenergia-hálózatra (visszafelé forgatva a villanyórádat), vagy tölthetsz vele akkumulátort.
  • Fűtésre nem alkalmas!
• Biomasszát adnak a növények, termések, mezőgazdasági melléktermékek, növényi és állati hulladékok. Biomasszát hasznosítasz, ha fatüzeléses kályhád, kazánod van, és akkor is, ha városodban a hőközpontot a közeli szennyvíztelep és komposztálóüzem biogázával fűtik. Lássuk az otthoni megoldásokat!
  • A faelgázosító kazánokban az optimális égéskörülmények miatt a füst alig érezhető, a hatásfoka 80% feletti.
  • Ha kényelmesebb vagy, nem akarsz még naponta sem a tüzifával bíbelődni, és a közelben van biobrikettáló vagy pelletáló üzem, vegyél biobrikett, vagy pellet kazánt! A biobrikett szinte bármely kazánban felhasználható, a pellet pedig még automatikusan is adagolható.

  Jó tudni!
  A lakástüzek leggyakoribb oka a nyílt láng használata (például viaszgyertya, vagy kályha), és a dohányzás. Mindig be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat!
• Fűts a nappal! Ehhez a melegvízkészítéshez szükséges felület többszörösét kell felszerelni. Egy átlagos épület hőenergia-szükségletének 10-20%-a fedezhető velük. Gondosan válaszd meg a kazánt, hogy alacsonyan tudd tartani az üzemi hőmérsékletet és a fogyasztást. Például egy kondenzációs kazán már önmagában 15-20% gázmegtakarítást eredményezhet egy hagyományos gázkazánhoz képest.
  • Figyelem, a túlméretezett napkollektor puszta pazarlás! Ne kelljen a hűtőkörnek működnie!
  • A kondenzációs kazán hatékonyabb a hagyományos gázkazánnál, mert a primer füstgázban lévő gőz kondenzációs hőjét is hasznosítja.
  • Kerti medence helyett inkább uszodabérletet vegyél vagy közeli hazai vízparti üdülőhelyekre járj! Az olcsó műanyag medencék évente tönkremennek - csak képzeld el azt a hulladékhegyet, amit a hazai medencehasználat jelent! Az épített medencéket gondosan és folyamatosan kell karbantartani, fűtése, fedése, tisztítása vegyszereket, és egy csomó eszközt igényel, valamint sok-sok elektromos és hőenergiát. Az uszodák, fürdők, strandok használatával akkor veszel szolgáltatást, amikor éppen szükséged van rá. Közösségi létesítmények használatával segíted fenntartani a hazai természeti erőforrások fenntartható mértékű hasznosítását.
• Távfűtés esetén is lehetsz környezettudatos, és hatékony. Az ország teljes lakásállományának közel 16%-a távfűtött, ami az ország összes energiafelhasználásában mintegy 5%-ot jelent. A lakótelepek hőfogyasztása gyakorlatilag nem szabályozható. A lakók egyet nem értése és eltérő anyagi lehetőségei miatt nehéz az épületek rossz hőszigetelésén javítani, és a lakásonkénti mérést kivitelezni. A problémák nem a távfűtésből, hanem az épületek állapotából, és az együttműködés hiányából fakadnak.
  • Törekedj minél barátságosabb kapcsolatra házad többi lakójával! Érdekeitek közösek. o Tervezd meg a helyiségek hőmérsékletét tudatosan!
  • Szerelj fel egyedi hőfokszabályozókat (termosztatikus radiátorszelepet) minden helyiségben!
  • Csökkentsd a hőveszteséget (utólagos hőszigeteléssel, nyílászáró cserével, külső és belső árnyékolókkal és mozgatható hőszigetelőkkel);
  • Gondosan és takarékosan szellőztess!
  • Ismerkedj meg néhány sikeres társasház felújítással! Először virtuálisan, majd a szervezőkkel személyesen is.

  Jó tudni!
  

  • A távhő előállítása egyre gyakrabban az ún. kogenerációs erőművekben zajlik, ahol a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés során 80%-nál magasabb összhatásfokot lehet elérni.
  • Egy (jellemzően energiapazarló) panelház lakói a felújítás révén a ház energiaköltségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatják. Az óbudai Faluház 10 emeletes, több mint 3000 embernek ad otthont. Felújítása 1,2 milliárd forintba került, melynek 27 százalékát a lakók fizették, a többit az állam, illetve EU-s támogatással az önkormányzat. Az épület új hőszigetelést, napkollektorokat és nyílászárókat kapott. Forrás >>
  • Míg egy régebben épült szabadon álló 120 m2 alapterületű családi ház fűtési teljesítmény-szükséglete 25 kW volt, ma már általában 15 kW teljesítményszükséglet is elegendő. Vannak olyan energiatakarékos házak is, ahol a fűtés teljesítményszükséglete akár 8 kW-ra csökkenthető. Így az éves fajlagos energiafelhasználás a jelenlegi 150-180 kWh/m2, év értékről akár 40-70 kWh/m2, év értékre csökkenhet.

• Melegvizes takarékossági lehetőségek:
  • A berendezés ne legyen se alul-, se túlméretezett. Fordulj szakemberhez!
  • A melegvíz-vezetékek legyenek minél rövidebbek!
  • A melegvíz-vezetékek legyenek minél jobban hőszigeteltek!
  • A csapok legyenek keverőcsapok (egykarú keverők, termosztatikus keverők).
  • Minél melegebbre van állítva a víztároló hőfoka, annál nagyobb lesz a tároló és a vezetékek hővesztesége, nem beszélve arról, hogy annál több vízkő is képződik.
  • A legtöbb háztartási célra elegendő a 45 °C-os melegvíz (kivételek a mosogatómedecében, a vödörtöltésre szolgáló csapnál és a fűtőszál nélküli mosógépeknél vannak). A hidegvíz bekeverését minél gyorsabbá, és kényelmesebbé kell tenni.
  • A melegvíz hőmérsékletét a tárolóban és a csőhálózatban naponta legalább kétszer  60 °C-ra kell emelni, hogy a baktériumok ne szaporodjanak el.
  • A tároló tartalmának nem kell mindig 60 fokosnak lennie. Iktass be egy egyszerű időkapcsolót (villanybojler esetében), vagy hívj szakembert (gázbojlerhez) annak érdekében, hogy csak reggel és este fűtsön föl a bojler.
  • Zuhanyozáskor, fogmosáskor légy víztakarékos!
  • Forróvizes borotválkozás helyett légy szakállas, vagy járj a közeli figaróhoz – ő fajlagosan kevesebb forróvízzel borotvál meg, mint te magadat! Tudod: termék (forróvíz és borotvaszerek) helyett így szolgáltatást vásárolsz, ezzel segíted a helyi közösség működését, végső soron: fennmaradását. Közben beszélgessetek arról, hogyan lehetne a borbélyságot energiatakarékossá és környezettudatossá alakítani.
  • Mint minden fűtőrendszert, a melegvizes berendezést is évente egyszer szakemberrel át kell vizsgáltatni!

  Jó tudni!
  1 mm vastagságú vízkőlerakódás a bojlerben, a csövekben, közel 10% hatásfokromlást okoz.
• Akik a villamos energiát tiszta energiának tartják, csak az áram háztartási felhasználását ismerik, gyártását nem. Figyelem, az erőművek csak annyi villamos energiát gyártanak, amennyit az emberek megvásárolnak! Mivel itthon az atomenergia a villamos energia egyik legnagyobb, ráadásul látszólag globális piactól független forrása, sokan érvelnek az atomenergia hasznosítás fejlesztése mellett. Azonban a nemzetbiztonsági kockázatokat jelentő, súlyosan szennyező radioaktív hulladékokat termelő az atomerőművek üzemanyagát Magyarország folyamatosan importálja. Az atomerőmű nagyaktivitású hulladékainak sorsáról nincs koncepciónk, azokat jelenleg a paksi atomerőmű területén őrzik. Az atomszemét nemcsak ma, hanem a jövőben is problémát fog okozni, hiszen a több százezer évig szennyező kiégett fűtőelemek kezelése óriási kiadásokat hagy örökül unokáinkra.
  • Tévhit, hogy az éghajlatváltozást az atomenergia hasznosítás fokozásával lehet megoldani! Egyszerű megoldások nincsenek.
  • A jelenlegi atomerőmű állapota egyre jobban igényli a döntést: hagyjuk fejleszteni, vagy bezárjuk? Ha döntési helyzetbe kerülsz, ne elégedj meg az egyszerű érvekkel és egyszerű válaszokkal!

  Jó tudni!
  

  • 1 mSv (milisievertnyi) sugárzás átlagosan 5 százezrelékkel (0,005%-kal) emeli a rákos megbetegedések gyakoriságát. A halálos dózis 10 Sv.
  • A klímavédelmi megoldások nem járhatnak a környezetszennyezés átterhelésével. (Nemzeti Fenntartható fejlődési Stratégia, 2007).
• A hulladék energetikai célú égetése, azaz a benne tárolt hőenergia hasznosítása kockázatos, és számos konfliktust hordoz magában. Egyre gyakrabban találkozhatsz evvel a témával a hírekben, politikai üzenetekben. A tájékozatlanságból adódóan azok is megpróbálkoznak otthoni, kályhás vagy kazános égetéssel, akik hallottak már e tevékenység mérgező hatásairól. A műanyag alacsony hőmérsékletű égetése során mérgező füstgázok keletkeznek (ebben az esetben több száz fok is alacsony).
  • Saját és szeretteid érdekében ne tégy tűzre műanyag szemetet és vegyszert se!
  • Ha lakóhelyeden műanyag égetést szagolsz ki, fordulj azonnal a polgármesteri hivatalhoz, tégy bejelentést. Ez nem szolidaritás kérdése - különben se a levegő mérgezőjével légy szolidáris!
• Tudod, hogy melyek a primer energiahordozók?
  • A szén a Földön a legbőségesebben rendelkezésre álló tüzelőanyag, a gazdaságosan kitermelhető ismert ásványi tüzelőanyag készletnek a 85%-át teszi ki. A földkéregben felhalmozódott széntelepek hosszú földtani korszakok alatt alakultak ki. A szén keletkezése során a víz alá került elhalt növények nagy molekulái a mikroorganizmusok hatására, hosszú idő alatt lejátszódó biokémiai folyamatok révén kisebb molekulákra bomlanak le. A nedvesség és a kevés oxigén jelenlétében lejátszódó folyamat során a bomlástermékek egy része gáz alakban vagy vizes oldatban távozik, a szilárd maradék a tőzeg. A világon évente 80 Mt-t termelnek ki. A szénképződés következő évszázezredeiben széntelepek alakulnak ki medencékben, melyek az idők során lesüllyedtek, föléjük más rétegek rakódtak. A Föld mélyében uralkodó nagyobb nyomás és magasabb hőmérséklet hatására a kisebb molekulasúlyú vegyületek polimerizálódtak és kondenzálódtak, így alakult ki a kőszén. A feketeszén a karbon korban, 300-350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150-200 millió év. A feketeszenek fűtőértéke: 17-33 MJ/kg között van, a hazai ásványvagyon 2 milliárd tonna, jelenleg nem hasznosítjuk (KSH, 2008). A barnaszén az eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények) képződött. Magyarországon is ekkor keletkezett a barnaszén a Pannon tenger partján. Kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A barnaszenek fűtőértéke 3,5-17 MJ/kg között van. A hazai ásványvagyon 2008-ban 2,2 millió tonna barnaszén és 4,3 millió tonna lignit.
  • A kőolaj és a földgáz, összefoglaló néven a szénhidrogének, a tudomány mai állása szerint tengeröblök, tavak fenekén felhalmozódott üledékekben, szerves anyagokban gazdag iszapban keletkeztek a szerves anyag oxigénhiányos bomlása és hő hatására történő „érése” révén. A kőolajat, vagy más néven az ásványi olajat finomítókban alakítják át: fűtőolajra, üzemanyagra és vegyi alapanyagokra választják szét. A hazai ásványvagyon 2008-ban 19 ,millió tonna, melyből évente ezer tonna kitermelésével az ország kőolajigényének 21%-át fedezhetjük. A földgáz különböző szénhidrogének elegye. A földgázszükséglet jelentős hányadát külföldről szerezzük be, a hazai kitermelés nem számottevő. Az 1980-as és 1990-es éveket összehasonlítva a földgáz felhasználás arányának folyamatos növekedése figyelhető meg (használata kényelmesebb). A hazai ásványvagyon 3,3 milliárd tonna, melyből évente 2,6 millió tonnát használunk fel. Ez az éves földgáz fogyasztás 25%-a.
  • A biomassza megújuló széntartalmú erőforrásunk,mely az erdő és mezőgazdasági termelés során, vagy annak melléktermékeként keletkezik, terem (tüzifa, szántóföldi növények). Ezeknek az anyagoknak száraz állapotban 15 MJ/kg a fűtőértéke. A biomassza kényelmesen hasábfa, pellet, brikett formájában tüzelhető, erőművekben inkább apríték formában. Magyarországon évente mintegy 11–13 millió köbméter fa terem. A fakitermelés – néhány év eltérő kitermelési adatától eltekintve – jellemzően 7–7,2 millió köbméter, azaz ha a kitermelés nem a legjobb, legértékesebb, legrégebbi erdőkre irányul(na), akkor a hazai fahasznosítás fenntarthatónak lenne tekinthető (KSH: Környezeti helyzetkép 2008). A második generációs bioüzemanyagok élelmezési célra nem hasznosítható anyagok és termények: hulladék biomasszát, fát, búza- és kukoricaszárat, energianövényeket, szennyvíziszapot. Terjedésük sebessége az újítások és fejlesztések sebességétől függ, 2020-ig azonban áttörést a szakemberek nem várnak. Addig tehát nem várható, hogy az energianövények és az élelmiszernövények termesztői között csökkenne a földért és vízért folyó verseny.
  • A megújuló energiaforrások között meg kell említeni még a nap-, a szél-, a víz-energiát és a geotermikus energiát is, bár ezek mennyisége az összes energiafelhasználás mértékéhez viszonyítva nem számottevő.